Kína bojkottálná az uniós kibocsátáskereskedelmet

A pekingi kormány engedélye nélkül nem vehetnek részt kínai légitársaságok az EU széndioxid-kvótakereskedelmi rendszerében (ETS) – jelentette be a kabinet hétfő reggel. Kína szerint az ETS jelentős, és méltánytalan anyagi többletterhet jelentene az EU-n kívüli társaságoknak. Az Európai Bizottság kitart amellett, hogy az uniónak igenis joga van emissziós felárat kérni azoktól a külföldi cégektől, amelyek az EU repülőtereit, vagy légterét használják.

A kínai kormány a hivatalos honlapján jelentette be hétfő reggel azt a döntést, amely szerint a kínai légitársaságok mostantól csak a pekingi kormány külön engedélyével csatlakozhatnak az Európai Unió széndioxid-kvótakereskedelmi rendszeréhez (ETS). Ez az a mechanizmus, amelyben az EU területén működő, emissziós tevékenységet is végző cégek számára a Bizottság kvótaegységeket oszt ki, a feleslegessé váló egységeket pedig a cégek értékesíthetik azok számára, akik viszont több károsanyagot szeretnének kibocsátani.

A Bizottság szerint nagyvonalúan járt el, amikor úgy döntött, a kibocsátott kvóták 85 százalékát ingyen bocsátja a cégek rendelkezésére, a maradék 15 százalékot pedig árverésen fogja értékesíteni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az ipari tevékenységet végző cégeket ezzel ösztönözné az EU a károsanyagkibocsátás csökkentésére, illetve ha ezt nem teszik meg, muszáj lesz kvótát vásárolniuk.

Hosszas tárgyalások után az Európai Unió úgy döntött, 2012. január elsejétől a légitársaságok is bekerülnek az ETS hatálya alá. Azaz, a kvótarendszer alkalmazásával a légitársaságoknak is hozzá kell járulniuk az emissziócsökkentéshez, vagy ha nem, az anyagi többletterhet fog jelenteni számukra. Méghozzá nemcsak az európai légitársaságoknak, hanem a világ összes olyan cégének, amely járatokat közlekedtet az EU-ba, vagy az EU-ból, tehát használja az európai repülőtereket, és a légteret.

A főszabály szerint a 2013. január 1-jétől kezdődő kereskedelmi periódusban a légivállalatoknak már a kibocsátott tonnánként 100 euró büntetést is kell fizetniük, ha nem vesznek részt a rendszerben.

A rendszer ellen már a kezdetek óta nagy a nemzetközi felháborodás. Mások mellett az Egyesült Államok, Kanada és Kína is jelezte, hogy nem kíván részt venni az ETS-ben, jóllehet, egyelőre nem közölték, hogy jogi eszközökkel fognak harcolni, esetleg bojkottot hirdetnek. A kínai kormány hétfői döntése mindenesetre az utóbbi irányába mutat – hívták fel a figyelmet uniós források, jóllehet, a klímaügyi EU-biztos szóvivője jelezte, hogy egyelőre nem kaptak hivatalosan értesítést a kormánydöntésről, így „azt sem tudják, hogy mindez csak ajánlás, esetleg kötelező utasítás a kínai légitársaságok felé”.

Kínát, és a többi tiltakozó országot leginkább az bőszítette fel, hogy az EU nemcsak az uniós légtérben kibocsátott széndioxid árát számolná fel a légitársaságoknak, hanem a teljes út emisszióját. Az érintett államok úgy látják, az Európai Uniónak erre nincs joga, az Európai Bíróság viszont a decemberben hozott ítéletében az Európai Bizottságnak adott igazat, jogszerűnek kimondva az uniós rendeletet.

Isaac Valero Ladron elmondta, az ügy jelenleg politikai természetű, és emlékeztetett arra, hogy a kormánydöntés előtt mindegyik kínai légitársaság jelezte, hogy továbbra is szeretne légijáratokat indítani az EU-ba, illetve az EU-ból, ebből következőleg – bár nem ért vele egyet, de – hajlandó alávetni magát az uniós szabályoknak. Hozzátette, már meg is kezdődött a részükről a felkészülés az uniós szabályok végrehajtására.

A szóvivő szerint ez sokkal olcsóbb is lenne a légitársaságoknak, hiszen „jelentős mennyiségű ingyenes beutazási engedélyt kapnának az uniótól, és csak egy részükért kellene fizetni”, az ennek hiánya miatt fizetendő büntetés viszont sokkal drágább lenne, mint a részvétel az ETS-ben. Nem is beszélve arról, hogy az EU fenntartja magának a jogot arra, hogy kitiltson légivállalatokat az uniós repülőterekről, ha azok folyamatosan megszegik az uniós szabályokat.

Valero Ladron elképzelhetőnek nevezte, hogy a légitársaságok az ETS-be lépés költségeit (szükséges kvótavásárlás ára) áthárítják majd az utasokra, ezt az Európai Unió nem szabályozhatja. Hozzátette, „nem akarjuk megmondani, hogy Kína csinálja azt, amit mi, de van egy jogszabályunk, amit az EU-ban alkalmazunk, és ez érvényes mindenkire. Ha tehát Kína az EU-ban akar üzletelni, akkor ezt neki is kötelező lesz alkalmaznia”.

A pekingi kormány döntése több szempontból is üzenetértékű: egyrészt jövő kedden tartja az Európai Unió és Kína a szokásos csúcstalálkozóját, amelyet eredetileg tavaly őszre terveztek a felek, de az október végi Európai Tanácsülések miatt az uniós fél kérte a csúcs elhalasztását. A pekingi találkozón minden bizonnyal szóba kerül majd a klímaváltozás ügye. Az ez elleni keményebb fellépést rendre az EU szokta felvetni partnerének, most azonban elképzelhető, hogy Kína hányja majd az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének szemére a szerinte jogellenes uniós szabályozást.

Ezzel kapcsolatosan egy magas rangú uniós forrás azt mondta, az EU ragaszkodik az általa hozott, és az Európai Bíróság által is jogszerűnek ítélt szabályozáshoz, jelezte azonban, hogy az Európai Unió rugalmas. „Többször is egyértelművé tettük Kína számára, hogy kimaradhat az ETS-ből, ha ezzel egyenértékű intézkedéseket hoz” – mondta a tisztviselő, azt viszont már kérdésre válaszolva sem mondta meg, hogy mi lenne elégséges az EU számára.

A másik ügy, ami miatt szakértők szerint az EU-nak óvatosan kell közeledni Kína felé, hogy éppen Kína lehet az egyik legnagyobb befektető a Nemzetközi Valutaalap feltőkésítésében, és ezen keresztül az eurózóna megerősítésében.