Kemény kérdések és kellemes szórakozás államfőknek

A hétvégén informális háromoldalú találkozó zajlik Szarajevó mellett Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szerbia államfőinek részvételével. A politikusokra komoly megbeszélések, valamint kellemes kikapcsolódás is vár a hajdani téli olimpiai központban. A szervezett bűnözés és a háborús bűnösök elleni eljárások ügyében folytatott kemény tárgyalásokat az elnökök a tervek szerint sétával és ratrackon való száguldással fogják kipihenni.

Igen fontos esemény zajlik péntek reggel óta Bosznia-Hercegovinában. A három, alig több, mint egy évtizede egymással még véres polgárháborút vívó állam, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Horvátország vezetői nem hivatalos találkozóra gyűltek össze. A megbeszéléseket a Szarajevó melletti, az 1984-es téli olimpiai játékoknak is helyet adó Jahorinán tartják. A találkozó vélhetően három napig tart majd. A politikusoknak számos, igen fontos kérdést kell rendezniük és egyes pontoknál komoly viták is várhatók.

A háromoldalú találkozót nem első alkalommal rendezik meg, az első trilaterális megbeszélés tavaly nyáron, Horvátországban történt. Jelenleg a házigazda szerepét Bosznia-Hercegovina hármas elnökségének tagjai, Željko Komšić, Bakir Izetbegović és Nebojša Radmanović töltik be, míg a vendégek az ország keleti és nyugati szomszédjának államfői, a horvát Ivo Josipović és a szerb Boris Tadić. Bár a megbeszélések csak péntek reggel kezdődnek, a hivatalos program csütörtök este, a horvát és a szerb államelnök megérkezése óta tart. A szervezés persze nem egyszerű, hiszen Jahorinán jelenleg mínusz 17 fok körüli a hőmérséklet és a tájat körülbelül 115 centiméteres hótakaró borítja. Ennek dacára a bosznia-hercegovinai rendőrségnek meg kell oldania a rendezvény egyébként igen magas fokozatú biztosítását, a szervezőknek pedig közel száz újságírót kellett elhelyezni.

Az államfők nem hivatalos találkozójának programja csütörtök este egy ünnepi vacsorával kezdődött, melyet az egykori olimpiai központ egyik négycsillagos hoteljében tartottak. A trilaterális találkozó péntek reggel már komolyabb programokkal, megbeszélésekkel folytatódott. A hivatalos menetrend szerint az államfők olyan, a térség államai számára jelentős problémákkal fognak foglalkozni, mint a szervezett bűnözés elleni együttes fellépés, a határon átnyúló együttműködést támogató Európai Uniós alapokra való együttes pályázatok, a harmadik államokban való közös konzuli segítségnyújtás, a határellenőrzés összehangolása és a sportesemények szervezésére való együttes pályázatok, valamint a háború óta rendezetlen tulajdonviszonyok.

Ismert, az egykor egy államot alkotó térségnek komoly problémát jelent a határokon átnyúló szervezett bűnözés, mely a bonyolult és átláthtatlan bürokráciát és a magas szinteket is behálózó korrupció miatt mai napig tartja a kilencvenes években kialakult pozícióit. A konzuli és sporttal kapcsolatos ügyekben való együttműködés pedig talán újra közelebb hozhatja egymáshoz a kilencvenes években még feszült viszonyban lévő feleket. A tulajdonjogi viszonyok rendezése a háború óta függőben lévő kérdés, hiszen a három ország területén számos ingatlan található, melyek a harcok során más országba menekültek tulajdonát képezik és helyzetük mai napig bizonytalan.

Vélhetően hevesebb vitákat fog kiváltani Ivo Josipović horvát elnök javaslata a háborús bűnösökkel szembeni bírósági eljárások módjáról. A vizsgálatok összehangolása azért lenne fontos, mert jelenleg egyes esetekben több állam is párhuzamos eljárásokat folytat. Josipović szerint erre az lenne a megoldás, ha mindhárom ország a területén tartózkodó bűnösöket vonhatná felelősségre. A terv azonban mindenddig nem aratott osztatlan sikert, hiszen Bosznia-Hercegovina részéről az egyébként horvát nemzetiségű elnökségi tag, Željko Komšić jelezte, számukra a javaslat hátrányos volna. Tény ugyanis, hogy a legtöbb háborús bűntettet a boszniai háborúban követték el, de az elkövetők nem minden esetben bosznia-hercegovinai állampolgárok. Komšić egyébként a megbeszélés legfontosabb pontjainak a szervezett bűnözés elleni együttműködést és a tulajdonviszonyok rendezését tartja.

A politikusok a tárgyalások közt sem fognak unatkozni

A találkozó persze nem csak komoly témákról szól, az összesen öt államfői rangú politikus a három nap során kirándulást tesz az egykori olimpiai területre. A program része a festői szépségű területen való séta, a rekreáció és ha az időjárás lehetővé teszi, a vezető politikusok még a sípályák gyalulására használt hernyótalpas ratrackokon való utazást is kipróbálhatják. Hogy szórakozásuk gondtalan legyen, a rendőrség környéket a rendkívüli hideg ellenére is nagy erőkkel biztosítja olyannyira, hogy még a Hotel Bistricában megszálló újságírók holmijait is kutyákkal kutatták át.A biztonsági ellenőrzés persze nem alaptalan, hiszen bár a három, egykori jugoszláv állam kapcsolata az utóbbi években egyre javul, a hétköznapi életet mai napig a háborús sérelmek határozzák meg. Ugyan a horvát-szerb viszonyt politikusok mind gyakrabban nevezik példaértékűnek, a kisemberek szintjén éppen ennek ellenkezőjét bizonyítja a múlt heti belgrádi kézilabda EB idején horvát szurkolók ellen elkövetett támadások.

Az államfők már kibékültek, a nemzeteik még nem

Nehéz is lenne hirtelen megbékélést vizionálni a polgárok között, hiszen még az egyel alacsonyabb politikai szinten is kemény szócsatákat vívnak egymás ellen. Az utóbbi napokban éppen egy szerb liberális politikus Čedomir Jovanović kavarta fel a balkáni politika egyébként sem álló vizét. A korábban már többször is tabukat döntögető politikus nemrég népirtáson alapuló entitásnak nevezte a boszniai szerbek Rebublika Srpskáját és a kijelentés olyan botrányt kavart, hogy csütörtökön maga a RS elnöke, Milorad Dodik folytatott éles hangú televíziós vitát Jovanović-tyal.Egy biztosan állítható, bár a folyamat biztatónak tűnhet, a Balkán még jóideig problémákkal terhelt térség marad.