Menetrend nyárig a növekedésről és a munkahelyteremtésről

A fiatalok foglalkoztatásáról, a kisvállalkozások könnyebb hitelhez juttatásáról, és az egységes piac kiteljesítéséről állapodtak meg hétfői ülésükön az uniós tagállamok vezetői, akik a legmagasabb szinten is megerősítették, hogy az EU gazdaságpolitikai célja immáron a gazdasági növekedés felgyorsítása és a foglalkoztatási helyzet javítása lesz.

„Növekedésbarát pénzügyi konszolidáció, munkahelybarát gazdasági növekedés” – ez a filozófia áll az új európai uniós gazdaságpolitikai gondolkodás középpontjában. Bár a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés fontosságának hangsúlyozása nem újkeletű, de az Európai Tanács a hétfői ülésén nyilvánította ki először is abbéli óhaját, hogy a jövőben ezen az úton elindulva szeretné versenyképesebbé tenni az Európai Unió gazdaságát.

Az Európai Tanács elnöke a késő estig tartó ülés után elmondta, a tagországok felismerték, hogy a pénzügyi stabilitás megteremtése önmagában nem elég a válságkezeléshez. „A nehéz és sokszor fájdalmas intézkedések szükségesnek bizonyultak, és most már kezdjük látni, hogy megérte az erőfeszítést” – fogalmazott Herman Van Rompuy, hozzátéve, hogy az új felfogás szerint „vágni kell a hiányt, de nem a befektetéseket”.

Ennek megfelelően jelentős és konkrét intézkedések meghozataláról állapodtak meg a tagországok a foglalkoztatás bővítése, a kis- és középvállalkozások pénzhez juttatása, valamint az egységes piac kiteljesítése kapcsán.

A tagországokra a foglalkoztatással összefüggésben már a következő hetekben is komoly többletfeladatok hárulnak. Az április közepére az Európai Bizottságnak egyébként is elküldendő Nemzeti Reformprogramokat a tagállamoknak idén már egy nemzeti munkahelyteremtési stratégiával is ki kell egészíteniük. Ezekben a stratégiákban a kormányoknak jelezniük kell, hogy idén milyen konkrét intézkedéseket hajtanak végre a foglalkoztatás növelése céljából. Ezek végrehajtását a már szokott módon, az európai szemeszter keretében felügyeli majd az Európai Bizottság.

A tagállamok nemcsak a célokban állapodtak meg, hanem támpontokat is adtak egymásnak az eszközök megválasztásában: eszerint kívánatos lenne minden tagországban a nem bérjellegű munkaköltségek csökkentése, valamint az adóék mérséklése, amely elsősorban az alacsonyabb képzettségűek és a fiatalok iránti keresletet növelné.

Külön stratégiát dolgozott ki az EU a fiatalok (25 év alattiak) foglalkoztatási helyzetének javítására. Az Európai Bizottság elnöke az állam- és kormányfői csúcstalálkozón látványos prezentációban vázolta fel azt, hogy mely tagállamokat fenyeget a legjobban a fiatalkori munkanélküliség. José Manuel Barroso ki is emelt nyolc tagországot, amely szerinte speciális megoldásokat igényel: Írország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Portugália és Szlovákia mind 30 százalék fölötti mutatókat produkált, azaz a tanulmányaikat már befejező, de még 25 év alatti állampolgárok több mint 30 százaléka nem talál munkát a hazájában ezekben az országokban.

Spanyolországban kiemelkedően rossz a helyzet, a fiatalok 49,6%-a nem dolgozik. Magyarországon 25,9%-os ez az arány, míg az EU-átlag 22,3%. A Bizottság javaslatára a tagállami vezetők elfogadták, hogy a testület az említett nyolc országba egyfajta akciócsoportokat küld majd, amelyeknek az lesz a feladatuk, hogy felmérjék a helyzetet, és a tagállami hatóságokkal közösen külön javaslatot tegyenek a munkanélküliség csökkentésére.

Az Európai Unió – a szakértelmen keresztül – ehhez azzal kíván hozzájárulni, hogy a 2013 végéig még az Európai Szociális Alapban lekötetlen, mintegy 22 milliárd eurót megpróbálja úgy átcsoportosítani, hogy a nyolc tagállam könnyebben hozzáférhessen és fordíthasson pénzt a fiatalok foglalkoztatási gondjainak megoldására, nevezetesen a munkához juttatására, vagy továbbképzésére.

A BruxInfo értesülései szerint a nyolc tagállamhoz kilencedikként önként csatlakozott Románia is, amely kérte, hogy őket is részesítse speciális elbánásban az EU.

A tagállamok szemmel láthatólag a legmagasabb szinten is magukévá az Európai Bizottság által januárban bemutatott fiatalok foglalkoztatási stratégiáját, amelynek a pontjai visszaköszönnek a tagországi döntésekből. Ezek szerint az Európai Tanács tagjai vállalták, hogy a kormányaik munkát, gyakorlati helyet, vagy képzési lehetőséget biztosítanak minden – a tanulmányait befejező – fiatalnak, „néhány hónappal az iskola befejezése után”. Ez némiképp az enyhítése a Bizottság javaslatának, amely négyhónapos határidőt adott volna a tagországoknak erre, jóllehet José Manuel Barroso a csúcstalálkozó utáni nyilatkozatában is négy hónapot említett.

Az EU megjelölte, hogy az oktatásban az Erasmus, a gyakorlatszerzésben a Leonardo, a munkahelykeresésben pedig az EURES programok állnak majd a fiatal munkanélküliek rendelkezésére.

KKV-k támogatása

Ugyancsak a még rendelkezésre álló európai uniós forrásokat hívná segítségül az EU a kis- és középvállalkozások forráshoz juttatásához. Mindezt azért is, mivel éppen tőlük várja a közösség a foglalkoztatási helyzet javítását, az elmúlt két év pedig bebizonyította, hogy a pénz szűkében lévő bankok gyakran nem tudnak megfelelő árú hitelt biztosítani a vállalkozásoknak.

A tagországi vezetők megállapodtak abban, hogy júniusig újratervezik a strukturális alapokat, hogy fel lehessen gyorsítani a már meglévő projektek kivitelezését. Bizottsági források szerint a 2007-2013 között összesen rendelkezésre álló 347 milliárd euróból 60 milliárd eurót még mindig nem kötöttek le a tagországok a kohéziós és a regionális fejlesztési alapokból, a pénz viszont csak 2013 végéig áll rendelkezésre. Nyárig tehát olyan terveket vár a Bizottság, amelyek jobban koncentrálnak a növekedés felgyorsítására, és a munkahelyteremtésre.

Az EU a kis- és középvállalkozások, valamint az infrastruktúrafejlesztés nagyobb támogatására fogja ösztönözni az Európai Beruházási Bankot. Ezzel kapcsolatban a Tanácstól, a Bizottságtól és magától a banktól is javaslatokat vár a közösség. Szükség esetén a tagállamok hajlandók arra is, hogy feltőkésítik az Európai Beruházási Bankot.

Egységes piac kiteljesítése

A hétfői volt egymás után a harmadik állam- és kormányfői csúcstalálkozó, amelyen ígéretet tettek a tagországi vezetők arra, hogy felgyorsítják az egységes piac kiteljesítésének folyamatát, elmozdítva az ennek útjában álló akadályokat. Az Európai Tanács lefektette az ezzel kapcsolatos menetrendet: 2012 júniusáig elfogadja a szabványosításról, az energiahatékonyságról és a számviteli követelmények egyszerűsítéséről szóló bizottsági javaslatokat, év végéig pedig pont kerülhet az európai közbeszerzési piac egységesítésének végére.

Ugyancsak júniusig kell végrehajtaniuk az EU-intézményeknek az elektronikus kereskedelemről szóló bizottsági akciótervet, a roamingról és az internetes vitarendezésről szóló tervezeteket, június előtt pedig a digitális aláírás szabályait kell egységesíteni a tagországok között.

A gazdasági növekedés kulcseszközének nevezett egységes piac megvalósításának útjában áll a szerzői jogok tagállamonként eltérő rendszere, az internetes kalózkodás, és az adórendszerek különbözősége is. Vállalták a tagországok azt is, hogy júniusra lezárják az egységes szabadalmi csomagról szóló évtizedes vitát is. (A három jogszabályból álló csomag utolsó, még nyitott kérdése az, hogy mely ország adjon helyet az Európai Szabadalmi Bíróságnak).

A júniusi csúcstalálkozó előtt a Tanács ellenőrizni fogja az egységes piaccal kapcsolatos jogszabályok elfogadását, mégpedig az Európai Bizottság belső piaci eredménytáblája alapján, a Bizottság pedig júniusban jelentésben javasol majd további eszközöket az egységes piac kiteljesítésére.