Léket kapott a mentőcsónak

A Standard & Poor után a Fitch is kilátásba helyezte Olaszország leminősítését. Miközben a nemzetközi intézmények össztüzet nyitottak Európára, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter súlyos kritikát fogalmazott meg a hitelminősítői tevékenységgel kapcsolatban. A Deutschlandfunk rádióállomásnak adott interjújában kiemelte, garantálni kell, hogy a hitelminősítőknek ne lehessenek saját üzleti érdekeik.

Január végéig valószínűleg ront a Fitch Ratings a még decemberben figyelőlistára tett hat euróövezeti tagállam szuverén besorolásán, köztük a nemrég B osztályra került Olaszországén is. A hitelminősítő még decemberben vette felülvizsgálat alá Belgium, Spanyolország, Szlovénia, Olaszország, Írország és Ciprus adósbesorolását – írja a Reuters. A lépés különösen a Standard and Poor’s (S&P) által múlt héten leminősített Olaszországot érintené érzékenyen.

A múlt heti leminősítés-sorozat után az S&P tovább borzolta a piacok kedélyeit azzal, hogy hétfőn az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF – European Financial Stability Facility) legjobb, tripla A besorolását is megvonta és AA pluszra csökkentette. A nemzetközi hitelminősítő csupán a mentőalap hosszú távú besorolását rontotta, a rövid távút nem és újabb leminősítést sem helyezett egyelőre kilátásba. Miután az S&P legutóbbi lépésével kilenc euróövezeti tagország osztályzatát, köztük az elit Franciaországét és Ausztriáét is rontotta, így Németország maradt az EFSF egyetlen tripla A besorolású nagy garantáló országa.

A csoportos leminősítésig az alap által képviselt tagállami garanciák értéke 780 milliárd euró volt, amely mentőhálóként a veszélybe került valutauniós tagországok megsegítésére körülbelül 450 milliárd eurót hajthatott fel a piacról anélkül, hogy veszélybe sodorta volna tripla A besorolását. A francia és osztrák fricska után azonban az AAA kategóriájú garanciavállalások aránya csökkent a teljes állományon belül, ezért ahhoz, hogy az EFSF megőrizhesse a hitelpiacon alacsony finanszírozási költségét biztosító AAA osztályzatát, a tagok 780 milliárd eurós garanciavállalását meg kellene emelni.

Súlyos kritika az S&P-ről

Az európai mentőcsomag megfelelő garanciális kerettel rendelkezik, szükségtelen a kötelezettségvállalások növelése, a rendelkezésre álló források elegendőek az elkövetkezendő feladatok ellátásához – mondta Wolfgang Schäuble a német Deutschlandfunk rádióállomásnak adott interjújában.

„A banki- és biztosítási felügyeletek szerepét újra kell gondolnunk annak érdekében, hogy a tényleges piaci szerepükre korlátozhassuk a hitelminősítők tevékenységét” – húzta alá, hozzátéve, hogy átláthatóvá kell tenni a hitelminősítők működését és garantálni, hogy ne lehessenek saját üzleti, piaci érdekeik. Az Európai Bizottság intenzíven dolgozik a javaslatok kidolgozásán, ugyanis sürgős cselekvésre van szükség – írja a Der Spiegel.

Aknamezőn az IMF

Nem csupán az eurózóna tagországai vannak lépéskényszerben. A Nemzetközi Valutaalap (IMF – International Monetary Found) csütörtöki közlése szerint az intézménynek 500 millió dollárt kellene összegyűjtenie, mivel a következő években globálisan 1000 milliárd dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy finanszírozni tudja a pénzügyi nehézségekkel küzdő államok, esetleg Olaszroszág és Spanyolország hiteligényeit.

A legnagyobb kihívás, megfelelő választ adni a válságra és ennek érdekében kollektív erőfeszítéseket kell tenni, idézi a Euobserver az IMF elnökét, Christine Lagarde-t, aki hozzátette, ennek alapján kell megvizsgálni azokat a lehetőségeket, amivel növelhető az alap tűzereje.

Az EU decemberi csúcstalálkozóján született megállapodás arról, hogy az uniós tagállamok központi bankjai 200 milliárd eurót nyújtanának az IMF-nek, amely az adóssággondokkal küszködő euróövezeti országokat támogatná az összegből. A többit egyebek mellett olyan feltörekvő országoktól is várja a valutaalap, mint Kína, Brazília, India, Japán, Oroszország vagy az olajexportőr államok, azonban a Euobserver úgy írja, az új forrásokkal kapcsolatban egyelőre semmi sem tisztázott.

Tokio és Peking azonnal jelezték, hogy nyitottak a tárgyalásokra, azonban az Egyesült Államok elzárkózott a feltőkésítés részvételétől annak ellnére, hogy 16 százalékkal a nemzetközi intézmény elsődleges tőketulajdonosa, írja a Spiegel. Az Európai Bizottság most azt reméli, hogy a kérdésről a G20-ak pénzügyminisztereinek február 25-26-i megbeszélésein megegyezés születhet.