Románia, az IMF mintagyereke – a dicséret ára

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Románia együttműködése 2009-ben kezdődött; keleti szomszédaink ekkor gyakorlatilag a csőd szélén álltak: példátlan mértékű lejgyengülés, kritikus munkanélküliségi ráta, 7-8 százalékosra jósolt GDP-csökkenés. A Valutaalap által megszabott drasztikus intézkedéseknek köszönhetően az említett tendenciákat a 2011-es év végére sikerült megfordítani, s Emil Boc kormánya nem csak a tavalyi 2 százalékos gazdasági növekedésre lehet büszke, hanem arra is, hogy intézkedéseik nyílt kormányzati elismerést váltanak ki Európa-szerte” – olvasható egy korábbi cikkünkben. Kérdés azonban, hogy miről szól a politika: pénzről és gazdasági mutatókról, vagy a változásokról, amelyeket a kisemberek tapasztalnak meg a bőrükön nap mint nap? Természetesen mindkettőről, ezért a tisztánlátás végett, a második szempont mentén is érdemes megvizsgálni a román IMF-történetet.

A siker ára: bércsökkentés, adóemelés, elbocsátások

Az első, igazán kemény megszorításokat 2010 májusában jelentette be Boc kormánya: a közalkalmazotti béralap 25 százalékos, a nyugdíjak és a munkanélküli segély 15 százalékos csökkentéséről, az étkezési jegyek, a tőzsdei jövedelmek és a banki kamatok után fizetendő jövedelemadóról, a helyi önkormányzatoknak járó támogatások csökkentéséről és a közalkalmazottak, az iskolák és a kórházak számának racionalizálásáról született ekkor döntés, amely igen sok család boldogulását nehezítette meg.

A megszorító intézkedések sora azonban 2011-re sem zárult le: a több tízezres elbocsátások a közszférában, valamint a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek befagyasztása a 2012-es évre országos elégedetlenséget váltottak ki, azonban a bukaresti kormányt kötelezi az IMF-megállapodás: 2012 április végéig el kell adnia a Román Posta részvényeinek legalább 20 százalékát egy stratégiai befektetőnek, és el kell kezdenie az alkalmazottak kollektív elbocsátását is. Ezen kívül a vasúti társaságnál is folytatnia kell a leépítéseket. 2012-ben a kabinet már nem nyújtja az új oktatási törvénnyel bevezetett szociális kuponokat sem a kisiskolás gyerekeket nevelő, rászoruló családoknak. Nem részesülnek továbbá támogatásban az 1989-es forradalmárok, és az utazási kedvezményeket is megvonják tőlük – mindössze hat ingyenes utazásra lesznek jogosultak.

A válságkezelés legnagyobb vesztesei: a nyugdíjasok és az önkormányzatok

A kormány 2011-ben ígéretett tett a nyugdíjak emelésére, vagy legalább indexálására a következő költségvetési évre nézve, ám novemberben ezzel ellentétes döntés született a 2012-es büdzsé megszavazásakor. Ezt követően több mint ezer idős ember tüntetett a bukaresti Győzelem téren nyugdíjuk indexálásáért, valamint az 5,5 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulás és a vizitdíj eltörlése érdekében. Az alábbi jelszavak és transzparens-feliratok hűen tükrözik elégedetlenségüket: „Le Băsescuval!” „Ne temessétek el élve a nyugdíjasokat!”, „Narancssárga genocídium”, „A nyugdíjasoknak csak a megaláztatás?”, „Ne vegyétek el az élethez való jogunkat!” 

A demonstrációk mellett természetesen a tárgyalás eszközével is éltek az idősek képviselői, azonban ezek (sem) hoztak egyelőre érdemi eredményt. Preda Nedelcu, a Romániai Nyugdíjas-szakszervezetek Tömörülésének elnöke szerint a nyugdíjasok akár be is perelhetnék a kormányt a juttatások befagyasztása miatt: “A hatályos törvények szerint januártól a nyugdíjakat az inflációs ráta értékével, illetve a bruttó országos átlagbér éves növekedése ütemének 50 százalékával kellene indexálni” – olvasható Nedelcu nyilatkozata a Krónikában. Amennyiben ez lehetséges, Toader Cristea, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének Elnöke ennél is tovább ment: a választási kampány idejére nyugdíjaskaravánt kíván szervezni, amely Erdélyben és Moldvában a kifejezetten a kormányzó Demokrata-Liberális Párt ellen kampányolna, mondván, ez “a politikai alakulat valóságos népirtást vitt véghez az utóbbi időben”.

Ugyanakkor megfontolandóak Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszter szavai is, aki szerint több mint egymillió román állampolgár kap törvénytelenül nyugdíjat és különböző segélyeket. Ha ezek nem lennének, volna elegendő pénz a „tisztességes nyugdíjakra”- nyilatkozta a Krónikának. Ami biztos: idén a vizitdíj és az egészségügyi hozzájárulás megjelenésével a korábbiaknál is nehezebb év vár a nyugdíjasokra, havi 4-500 lejes nyugdíjból ugyanis nehéz kifizetni még az egészségügyi ellátást is.

Hasonlóan nehéz idők járnak a román önkormányzatokra is: a támogatások csökkenése mellett sokszor az alapvető finanszírozás is akadályokba ütközik:Florin Cazacu, Brád megyei jogú város polgármestere 2011 novemberében kezdett éhségsztrájkba, mert a kormány nem utalta át a fűtéshez szükséges kőolaj árát, így több mint háromezer háztartásában nem tudták időben elindítani a távhőszolgáltatatást. Ugyanebben a hónapban a háromszéki Előpatakon és Árapatakon tanárok sztrájkoltak, mert az önkormányzat nem tudta kifizetni a nekik járó ingázási költségeket. A polgármesterek azzal védekeztek, hogy a szegényes költségvetés miatt prioritásokat kellett felállítaniuk.  

Az átlag román háztartás – a bérek és kiadások egyensúlya még messze a Nyugattól

2011 novemberében Románia az ötvenedik lett az ENSZ-nek azon a ranglistáján, amelyet múlt héten tett közzé, és amely 187 ország HDI-indexét hasonlítja össze – tudósított a Manna.ro. A listán a románoknak csak egyetlen uniós országot, az 55. helyen álló Bulgáriát sikerült megelőzniük, s a velük együtt rendszert váltó országok is jócskán előttük járnak (Csehország a 27., Szlovákia a 35., Magyarország 38., Lengyelország 39., Litvánia 40). Vajon a román háztartások is érzik az európai viszonylatban alacsonynak mondható életszínvonalat?

2011-ben egy átlagos román háztartásnak 2308 lej bevétellel kellett gazdálkodnia, amelynek több mint 90 százaléka alapvető kiadásokra ment el, legnagyobb részben, 42 százalékban élelmiszerre és alkoholmentes italokra, valamint 22,4 százalékban lakásfenntartásra. Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank elnökének tanácsadója 2011 végén a Krónikának elmondta, a felmérések szerinta romániai háztartások kiadásaik mindössze 0,6 százalékát fordítják valamilyen befektetésre, például lakás-, telek-, részvény vagy államikötvény-vásárlásra, ami igen kevés.

A megélhetési nehézségeket egyértelműen az alacsony bérek és a növekvő adók párosítása okozza, s a szakadék várhatóan nem a közeljövőben fog csökkenni. Az Eurostat 2011-es adatai alapján Románia az utolsó előtti helyen áll a minimálbér tekintetében, bruttó 158 euróval, amely még mindig 35 euróval több mint a sereghajtó Bulgáriában, de a lista élén álló Luxemburg 1758 eurós értékéhez képest egyenesen siralmas. (Magyarország is a lista végén kullog, ám az itteni 293 eurós érték is csaknem duplája a románnak).

Az IRES közvélemény-kutató intézet 2012 januárjában nyilvánosságra hozott felméréséből kiderül, a román munkavállalók 24 százaléka azt mondja, hogy a havonta befolyó összeg a létminimum biztosítására sem elegendő, 43 százalék pedig épp csak eléldegél ebből egyik hónapról a másikra. Alig 21 százalék vallja, hogy sikerül boldogulnia a rendelkezésére álló pénzösszegből.A magas fizetésűeknek az aránya is csaknem 25 százalékkal csökkent 2008 óta, s azok közül is sokan elszegényedtek, akik korábban a középosztályhoz tartoztak.

Nem látszik ezen tendencia a román termékek árán: bár a bérek itt ötször alacsonyabbak, mint Németországban, az itteni benzinár mégis magasabb, mint a Németországban jegyzett. A tavalyi év során keleti szomszédainknál drámai mértékben drágult a benzin, jelenleg literenként négy eurocenttel többet kell fizetni, mint a nyugati országok átlaga. Az alapvető fogyasztási cikkek ára olyannyira megnőtt, hogy karácsony előtt több határmenti településről Magyarországra jártak át bevásárolni, ugyanis az itteni nagyáruházak kezdvezményeit igénybe véve csaknem 25 százalékkal tudták megrövidíteni az ünnepi kiadásokat. 

A vidék – egy rosszul kiaknázott nagy lehetőség

Romániában egy lakosra 0,6 hektár, azaz hatezer négyzetméternyi termőföld jut, ez pedig az Európai Unióban mért legnagyobb érték, a terméshozam azonban csupán a nyugati fele. Ennek legfőbb oka, hogy a termő területek elaprózottak, a géppark hiányos, és évente legalább egymillió hektár parlagon marad. Az uniós szinten agrárnagyhatalomnak számító Franciaországban a 10 hektár alatti kisfarmok csupán a termőföld 3 százalékát teszik ki, míg a 100 hektárnál nagyobb egységek a termőterület 60 százalékát adják. Ezzel szemben Romániában a földek több mint felét adják a 10 hektár alatti kisfarmok, amelyek többnyire csak a túlélésre játszanak, sikerrel vagy sikertelenül (2002 és 2010 között 664 ezer apró termőterület számolódott fel). 

A Román Kereskedelmi Bank (BCR) 2011-es elemzése szerint, ha a román gazdák el tudnák érni nyugati társaik hozamát, akkor kétszer ennyi termést takarítanának be, az export pedig a háromszorosára növekedne. Valeriu Tabără agrárminiszter év végén a Manna.ro-nak elmondta, a román mezőgazdaság a GDP 7 százalékával járul hozzá a nemzetgazdasághoz, értékét 8,4 milliárd euróra becsülik, ez az arány azonban idén várhatóan növekedni fog.

Ugyanakkor a tavalyi év végén a román gazdasági elemzők konferenciáján Dan Bucşa, az UniCredit gazdasági igazgatója elmondta, az ország lakosságának az egyik harmada (többnyire vidékiek) összesen csupán 3,5 százalékkal járulnak hozzá a GDP-hez, s ennek a vidéki munkaerőnek a bevonásával jelentősen lehetne emelni a gazdasági növekedés esélyeit. Véleményét Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) gazdasági igazgatója is osztotta, ugyanakkor kifejtette, ennek legfőbb oka, hogy a vidéki társadalom a minőségi oktatás és egészségügyi ellátás hiányában szenved. Lazea szerint megoldást jelentene, ha az állami egyetemek ingyenes helyeket tartanának fenn a vidéki diákok számára, akiket egyúttal arra köteleznének, hogy tanulmányaik befejezése után szülőfalujukban folytassák szakmai tevékenységüket, ellenkező esetben utólag fizetnék ki a tandíjat az oktatási intézménynek.(Kis hazánkban is ismert ez a szándék: a jelenlegi egyetemisták „röghözkötésnek” nevezik és foggal-körömmel küzdenek ellene, pedig nálunk csak azok számára lenne kötelező az utólagos költségtérítés, akik egy bizonyos idő lejárta előtt kifejezetten külföldön szeretnének munkát vállalni). 

Jó gyerekek és lázadók – az IMF-el szembeni ellenállás Romániában

Alig egy hónapja a bukaresti Egyetem téren tüntettek a magukat az Occupy romániai szimpatizánsainak nevező fiatalok. Gyülekezési engedély híján a rendőrség feloszlatta a felvonulást, de a tiltakozók nem adták fel, visszatértek a térre, ahol addig folytatták akciójukat, míg a rendőrség újfent közbe nem lépett – tájékoztat a Krónika.

Az Occupy mozgalom 2011 szeptemberében indult New Yorkból, majd az Egyesült Államok valamennyi nagyvárosára átterjedt (Boston, Dallas, San Francisco, New Orleans, Philadelphia és Los Angeles). A mozgalom utcai megmozdulásokkal tiltakozik az anyagi javak egyenlőtlen elosztása, a pénzügyi világ legnagyobb központjának számító Wall Street túlkapásai, a nagyvállalatok-pénzintézetek “mohósága” és a társadalom felső egy százalékának “szociális érzéketlensége” ellen.

Tamás Gáspár Miklós magyar újságíró, Occupy-szimpatizáns gondolatmenetét követve, napjainkban egyre több megmozdulás figyelhető meg Európa-szerte, ezek ideológiájukat tekintve többnyire baloldaliak. Ugyanakkor, akármilyen erősek is ezek a mozgalmak, mégis a jobboldal dominál Európában. Ez vélhetően azért van így, mert a legtöbb országban a korrupt, lejáratódott szociáldemokraták éppen olyan népszerűtlenek, mint a kormánypárti jobboldal, ily módon az Occupy mozgalomnak szerinte egyelőre nincs politikai képviselete.

Jelenleg, a választás évében az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) a legnépszerűbb politikai szövetség Romániában, akiknek alapvető célkitűzésük a választási győzelem a szavazatok több mint 50 százalékának a megszerzésével, hogy lehetőleg egyedül alakíthassanak kormányt. Az idei év legnagyobb kérdése azonban nem csupán az, hogy sikerül-e megnyerniük a választásokat, hanem, hogy ők is ugyanolyan hűen végrehajtják-e majd az IMF „parancsait”, mint a jelenlegi koalíció, avagy törekedni fognak-e további kompromisszumokra a lakosság jólétének érdekében?

Kovács Barbara

Felkapott hírek

Friss hírek

Kilőtt a Kia nyeresége

A dél-koreai autógyártó Kia Corporation nettó profitja a tavalyi összeg több mint tízszeresére nőtt az idei második negyedévben. Az óriási ugráshoz persze a tavalyi alacsony bázis is hozzájárult, de idén igen erős a kereslet a gyártó SUV modelljei iránt.

Read More »