Nehéz héten van túl Nigéria

Hétfőn véget értek a Nigériát napok óta bénultságban tartó szakszervezeti tiltakozások. A nyugalom viszont egyelőre még átmeneti – a tüntetők már hazamentek, de az még kérdéses, hogy a szakszervezetek hosszú távon hajlandóak lesznek-e beletörődni a kompromisszumos üzemanyagárba.

Occupy Nigeria

A keddi nyitáskor a benzinkutak többsége már az új, 97 nairás (144 forintos) üzemanyagárakkal várta a betérő vásárlókat – ezzel véget értek a Nigériát egy héten át megbénító tiltakozások, igaz, ehhez a hadsereg megjelenése is hozzájárult. Hétfőn a kormány utasítására katonai ellenőrzőpontokat állítottak fel hidak és forgalmasabb utak mentén, és szemtanúk beszámolói szerint a katonaság a rendőrséggel együttműködve igyekezett megakadályozni, hogy a tiltakozók eljuthassanak a tüntetések helyszínére – a magas készültség ellenére viszont nem érkezett híradás erőszakról.

Az alacsonyabb, kompromisszumos összeget hosszú egyeztetések után állapították meg, miután a kormány az év elején megszüntette a benzinár állami támogatását, így míg korábban 65 nairába (kb. 97 forint) került egy liter üzemanyag, ez januártól 141 nairára (nagyjából 210 forintra) emelkedett. A többnyire rossz anyagi körülmények között élő tüntetők jelentős része úgy vélte, hogy az ártámogatás volt az egyetlen dolog, ami Nigéria olajbevételeiből jutott nekik, és a kormány most ezt is elvette tőlük.

A helyzet megoldását többen is a sztrájk hétvégi felfüggesztésétől várták: amellett, hogy a tiltakozóknak lehetősége nyílt az amúgy zárva tartó üzletekben bevásárolni, a PENGASSAN, a legnagyobb nigériai olajipari szakszervezet és a kormány tovább folytatta a tárgyalásokat az ártámogatás megvonásáról. A feleknek bőven akadt motivációja a kérdés rendezésére, ugyanis a PENGASSAN legvégső lehetőségként az olajtermelés felfüggesztésével fenyegetett. Nigéria napi kétmillió hordóval a világ olajtermelésének 3 százalékát adja, egyben az Egyesült Államok, Európa és Ázsia legnagyobb beszállítója, így már a felröppenő hír miatti félelmek is az olajárak növekedéséhez vezettek a nemzetközi piacokon.

A kormány nehezen tudta védeni saját álláspontját: hiába indokolták azzal az ártámogatás megszüntetését, hogy az így megtakarított összegeket infrastrukturális és szociális beruházásokra fogják fordítani, a tüntetők többsége inkább az olcsóbb benzinhez ragaszkodott. Közgazdászok arra is felhívták a figyelmet, hogy amellett, hogy a támogatás az ágazaton belüli korrupció elsőszámú oka, a benzinár hosszú távú alacsonyan tartása miatt Nigériának újabb kölcsönöket kéne felvennie.

Meddig lesz elég?

Annak ellenére, hogy a nigériai gazdaság a héten újraindult, mindenki tisztában van azzal, hogy a 97 nairás benzinár nem lehet tartós megoldás. Goodluck Jonathan elnök és kormánya saját határozott elveivel ment szembe, amikor mégis – igaz, csak részben – visszaállította az ártámogatást, a tüntetők pedig úgy gondolják, hogy ezzel még mindig nem teljesítették követeléseiket.

A tartósan alacsony üzemanyagárak következményeinek ismeretében valószínűtlen, hogy Jonathan hajlandó lenne további engedményeket tenni. A tüntetők közül többen is úgy gondolják, hogy a pénzügyi problémák megoldásának kulcsa a kiadáscsökkentésben rejlik – a nigériai vezetés erre valóban ígéretet is tett, a szakszervezetek viszont attól tartanak, hogy ez akár tömeges elbocsátásokat is jelenthet.