Tőkés folytatná az átvilágítást

A Ceauşescu-diktatúrát megbuktató népfelkelés kitörésének 22. évfordulója alkalmából tartott pénteken sajtótájékoztatót nagyváradi irodájában Tőkés László. Az Európai Parlament alelnöke felidézte a sorsfordító eseményeket, és megemlékezett azokról a mártírokról, akik 1989-ben életüket adták a szabadságért.

A volt temesvári lelkipásztor leszögezte, hogy ameddig nem vonják felelősségre a gyilkosokat, és nem leplezik le a mai napig is köztisztségeket vállaló besúgókat, addig a gyilkosokkal cinkos társadalmi igazságtalanság miatt „káini átok ül Románián”. „Meg kell szabadulnunk ettől az átoktól, és ez csakis a múlt feltárásával lehetséges” – hangsúlyozta.

A korabeli egyházi viszonyokra visszatekintve az európai parlamenti képviselő a lelkipásztorokat magatartásuk és a titkosszolgálattal való kapcsolatuk szerint különböztette meg. Az első és egyben legnagyobb kategóriába sorolta azokat a lelkészeket, akiket az ateista diktatúra megfélemlítő uralma elnémított. „Reá­juk nem szabad követ vetnünk, hiszen a hatalom erőszakszervei és titkosszolgálata miatt hallgattak” – mondotta.

A lelkészi kar egy kisebbik része viszont cselekvő kiszolgálója volt a „falurombolásra vetemedő, magyarellenes Ceauşescu-rezsimnek”. Őket a második kategóriába sorolta a volt királyhágó-melléki püspök. „Magyar református egyházunk ezen szolgálói nemcsak Krisztus ügyét, hanem saját népüket is elárulták. Egyetlen mentségük a titkosszolgálati múltjuk és vétkeik megvallása, illetve az igazság feltárásának elősegítése lehetne” – mondta.

A harmadik csoportba azon kevesek tartoznak, akik a gonosszal szembeszálltak, vagy ha ezt nyíltan, látványos formában nem is voltak képesek megtenni, viszont magatartásukkal, szolgálatukkal – szóval és cselekedettel – többnyire a jó oldalon álltak.

Folytatni kell az egyházi átvilágítást, még akkor is, „ha nem illik besúgó lelkipásztorokról, a hivatalos egyház árulásáról beszélni” – vonta le a következtetést Tőkés László, aki szerint „szánalmas és nevetséges törekvés” elvitatni a temesváriak érdemeit. Úgy tűnik, a korrupció nemcsak a gazdaságban és a politikában van jelen, hanem a történelem megítélésében is felüti a fejét. Egy ilyen törvény elfogadása történelemhamisítással érne fel – vélekedett. Tőkés szerint az állam erkölcsi kötelessége biztosítani az igazi forradalmároknak az őket megillető jogokat.