Újabb szög a román demokrácia koporsójában

A 2012-es választásokon való minél jobb szereplés kétségbeesett lépésekre készteti a román kormányt. A véleményvezérek túlnyomó többsége demokráciaellenesnek tartja a helyhatósági és parlamenti választások összevonását érintő tervezetet, amelyet csütörtökön, gyorsított eljárással készül elfogadni a hatalom. A kormánypártoknak csak erről a lépésről sikerült megegyezniük, a sokak által vált választási reformot és a parlament létszámának csökkentését egyetértés hiányában elnapolták. A helyzet kialakulásáért sokan az Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) vádolják.

Hétfőn elfogadta a kormány Traian Igas belügyminiszter javaslatát, amely értelmében a összevonják a jövő tavasszal esedékes helyhatósági, illetve az őszre tervezett parlamenti választásokat. Az egy napos voksolási dömpingre valamikor novemberben kerülne sor, így gyakorlatilag fél évvel meghosszabbítanák a most hivatalba lévő önkormányzati képviselők és polgármesterek mandátumát. Az Emil Boc vezette kabinet arról is döntött, hogy a tervezetet nem normális parlamenti procedúra keretén belül fogadtatják el, hanem csütörtökön, december 15-én a kormány felelősséget vállal érte a törvényhozás két háza előtt.

A felelősségvállalási eljárás során a kormány bizalmatlansági indítvánnyal köti össze a tervezet elfogadását. Amennyiben senki nem nyújt be bizalmatlansági indítványt vagy a benyújtott indítványnak nem sikerült többséget szereznie, a javaslat automatikusan jogerőre emelkedik. Az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) hamarjában bejelentette, mélységesen elítéli a kormány lépését, Victor Ponta szociáldemokrata politikus, a szövetség társelnöke szerint a dolog arra hivatott, hogy jövőben tőlük lopjon el szavazatokat a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ. Az ellenzék értelemszerűen megkísérli megakadályozni az összevonást, azonban elegendő szavazata nincs egy sikeres bizalmatlansági indítványhoz.

Pro és kontra

A hétfői kormányülés után Emil Boc elmondta, az összevonás mellett több érv is szól. Elsősorban a lépés húszmillió eurós megtakarítást jelent, ami a gazdasági válság kontextusában igen fontos. Másodsorban a kabinet igyekszik küzdeni a részvételi arány folyamatos csökkenése ellen. A kormányfő véleménye szerint az összevont választások több szavazót csalogatnak majd az urnák elé. A sürgősségi elfogadási eljárás indoklásaképp Boc elmondta, a döntésnek nem szabad átcsúsznia januárra, mert akkor már túl közel kerülne magához a voksoláshoz.

Korábban már írtunk Bukarest összevonási tervéről, és rámutattunk arra, hogy a jelenlegi hatalom azt szeretné, hogy a hivatalban lévő polgármesterek szervezzék meg a parlamenti választásokat, mert így mérsékelni tudnák a kormánypártok népszerűtlensége által okozott veszteségeket. A négy évvel ezelőtt kialakult politikai mezőnyben ugyanis a demokrata-liberálisok meglehetősen nagyszámú helyi képviselővel rendelkeznek, ezek pedig a párt malmára hajthatnák a vizet a jövő évi voksolás során. Az RMDSZ számára is előnyös a formula, hiszen így az újonnan alakult Erdélyi Magyar Néppárt nem mérettetheti meg magát a sorsdöntő törvényhozási forduló előtt, hogy így csökkentse vetélytársa tárgyalási pozícióját.

Az ellenzék nem tartozik az összevonás kedvezményezettjei közé. Ám a legnagyobb vesztes talán mégis a román demokrácia. Az elemzők szinte egybehangzó véleménye szerint a kormány érvei gyengék, a húszmillió eurós megtakarítás egyáltalán nem éri meg a demokrácia ilyen mértékű megsértését. A tény, hogy mindez nem normális parlamenti procedúra során történik, és szűk egy évvel a választások előtt, csak ront a helyzeten. A Manna.ro összeállítása szerint az eddigi legátfogóbb kritikával a Szövetség egy Tiszta Romániáért nevű civil szerveződés állt elő. A csoport tagjai szerint antidemokratikus az ötlet elfogadási módja és ideje, de maga a koncepció is problematikus. Az összevonás több visszaélésre ad alkalmat, hiszen gyakorlatilag az egész állami gépezet kampányban áll majd. Csökkenti a kampány és a választási folyamat minőségét és átláthatóságát. A szavazók fejében is káoszt teremt az új formula, hiszen egyszerre hat vagy hét szavazólappal együtt kell majd visszavonulnia a fülke magányába.

Kerékkötő RMDSZ?

Még a kormánnyal szimpatizáló publicisták is belátják, hogy a lépés igen gyanús, a hivatalos érvek pedig gyenge lábakon állnak, a valódi okok pedig pártpolitikai önérdek által vezéreltek. A véleményformálók ezen csoportja azonban leginkább azt fájlalja, hogy a kabinet elnapolta a választási rendszer átfogó reformját, illetve a parlament létszámának csökkentését. Mindkét pont előkelő helyet foglal el Traian Băsescu köztársasági elnök céljai között, és mindkéttő valós problémákra adna választ.

Mint arról már beszámoltunk, néhány héttel ezelőtt úgy tűnt, a kormánykoalíció pártjai megegyeztek abban, hogy átszabják a jelenlegi választási rendszert, az eddigi abszurd formulát egy a magyarországiéhoz hasonlóval cserélik ki. Arról is szó volt, hogy a törvényhozás létszámát az eddigi 471-ről 389-re csökkentik. Az utóbbi döntés mögül a Demokrata-Liberális Párt kihátrált, ugyanis rájött ez a módosítás egyáltalán nem lenne előnyös a számára. A választási rendszer reformját az RMDSZ vétózta meg.

Ennek következtében marad a parlamenti létszám (sőt, ironikus módon valószínűleg emelkedik tizenöttel), és marad egy olyan rendszer, amelyben a képviselők egy jelentős része a választókerületi második vagy éppen harmadik helyről kerül a törvényhozás valamelyik házába, a választókerületben legtöbb szavazatot összegyűjtő jelölt pedig kimarad. Az államfő politikáját támogatókat talán ez a tény zavarja a legjobban, a legtöbben az RMDSZ-t tartják felelősnek a kialakult helyzetért.

A România Liberă hasábjain Tom Gallagher brit politológus, a romániai helyzet nagy ismerője igen maróan ír a Szövetségről. Véleménye szerint az RMDSZ politikusai az elmúlt időben a demokrata-liberálisok összes reformtervezetét megfúrták, vagy ha beleegyeztek is valamibe, azt komoly engedmények kikényszerítése után tették. Emellett néhány magyar politikus (Frunda Györggyel az élen) a román korrupcióellenes szervek legnagyobb támadójává vélt. A professzor következtetése szerint a zsarolás határát súroló tárgyalási taktikák és a reformellenesség „politikai prostituálttá” változtatták a tömörülést és annak elnökét, Kelemen Hunort.

Gallagher nem foglalkozik a nagyobbik kormánypárt hibáival, ám szerencsére mások azt is megteszik. Az egyébként erősen Băsescu-pártiként elkönyvelt újságírónő, Andreea Pora például kemény szavakkal illeti a demokrata-liberálisokat is. A 22 című hetilap múlt heti kiadásában számba veszi a Boc-kormány néhány friss intézkedését, rámutatva azok tragikomikus szakszerűtlenségére. A választások összevonását pedig egyenesen a legborzasztóbb és legfélelmetesebb „reformintézkedésnek” nevezi. Azonban nemcsak a sajtó hívja fel a figyelmet a PDL hibáira. Cristian Preda, a párt EP-képviselője a napokban újra figyelmeztette kollégáit, pusztán trükközéssel nem lehet választásokat nyerni, komoly változásokra van szükség a párton belül.

Kijelentései súlyát a legutóbbi közvélemény-kutatások adják meg. A novemberben végzett felmérések szerint a biztos pártválasztók körében a Szociálliberális Unió ötvenöt százalékos támogatottságot élvez, a PDL-t pusztán tizennyolc százalék támogatja, az RMDSZ pedig hét százalékon áll. Az októberi adatokhoz képest tehát tovább csökkent a kormánypárt támogatottsága, ami egyáltalán nem felel meg az általuk várt tendenciáknak. Az pedig kétségtelen, hogy a trükközés nem elég, hogy a tizennyolc százalékból legalább harminchat váljék, ehhez valódi állampolgári támogatásra is szükség van.