Sorsdöntő csúcs zajlik Brüsszelben

Európa szétesésének sosem volt még ilyen nagy a kockázata, mondta Nicolas Sarkozy a jobbközép pártokat tömörítő Európai Néppárt marseille-i kongresszusán pár órával a 27-ek állam- és kormányfőninek évzáró csúcstalálkozója előtt, amely csütörtök este kötetlen munkavacsorával keződött meg Brüsszelben. A kétnapos találkozó fő tétje az euró megmentése, az EU egysége. Vagy végül a szűk elitklub menti meg a közös valutát?

Sorsdöntő EU-csúcs kezdődött csütörtök este, ugyanis a 27-ek állam- és kormányfőinek vélhetően ez az utolsó esélye arra, hogy elhitesse a piacokkal, van orvosság az eurózóna válságára. A döntéshozókon nagy a nyomás, hiszen a Standard & Poor’s a napokban példátlan csoportos leminősítéssel fenyegette meg az eurózóna 15 országát arra az esetre, ha az integráció vezetői képtelenek lennének egységes álláspontra jutni.

Miután az amerikai hitelminősítő az elitgazdaságok, valamint az európai mentőalap adósbesorolását (EFSF) is negatív kilátással látta el, szerda éjjel az Európai Unió tripla A-s minősítését is negatív figyelőlistára helyezte.

A szélsőséges piaci helyzetre a költségvetési fegyelem és a gazdaságpolitikák széleskörű összehangolásával válaszolna Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök, akik javaslataikat szerdán juttatták el Herman Van Rompuy-nak, az Európai Tanács elnökének.

Európa két vezető hatalma bevezetné az automatikus szankciókat az eurózóna azon tagjaival szemben, ahol az uniós alapszabály ellenére az államháztartási hiány meghaladja a GDP három százalékát, valamint a nemzeti alkotmányokban rögzítené a költségvetési egyensúlyra vonatkozó államadóssági plafont. A francia-német megállapodás szerint az Európai Bizottságnak joga lesz ellenőrizni és véleményezni a nemzeti költségvetéseket, emellett Párizs és Berlin a tervezettnél egy évvel korábban, azaz már 2012-ben létrehozná a közös valuta térségének állandó mentőmechanizmusát, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) felváltó Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM).

A szigorítások bevezetéséhez az uniós alapszerződés módosítására van szükség, ennek kapcsán Párizs és Berlin azt szeretné, ha a módosításra mind a 27 uniós tagállam támogatásával kerülne sor, ha ez mégsem sikerül, az új rendelkezésekre az eurózóna 17 tagországa kötelezi el magát, nyitva hagyva a csatlakozás lehetőségét a többiek számára is. A Merkozy-páros márciusig szeretne megállapodni a szerződés-módosításról, amihez a tagállamok ratifikációja is szükséges, azonban a meglehetősen lassú folyamat alapvetően gátolja a jelenlegi piaci problémákra való gyors reakciót.

Brüsszeli folyosókon azt rebesgetik, amennyiben a csúcson nem születik átütő, a válságra azonnali megoldást nyújtó akcióterv, a zónát illetően végérvényesen megrendülhet a bizalom és a befektetők az integráción kívül keresnek horgonyt. Bár egyelőre nem sok esély mutatkozik arra, hogy az uniós döntéshozók túllépve saját árnyékukon kellően tartalmas javaslatokat tegyenek az asztalra a nélkül, hogy annak gyakorlatba ültetése ne hónapokat vegyen igénybe, a Euobserver értesülései szerint az Európai Tanács elnöke olyan javaslattal áll elő a csúcson, mely lehetővé teszi a pénzügyi fegyelem szigorítását tagállami ratifikáció nélkül. A terv részletei egyelőre nem ismertek, de vélhetően az alapszerződés olyan kisebb módosításáról van szó, melyhez elegendő lenne a vezetők nagyarányú egyetértése is.