Brit és magyar nem az uniós alkura

Magyarország és az Egyesült Királyság hiúsította meg a Merkel-Sarkozy paktum gyors elfogadását, azaz az uniós szerződés-módosítással egybekötött költsgévetési fegyelem-szigorítást.

Magyarország és az Egyesült Királyság tartózkodása miatt a hajnalba nyúló tárgyalások után sem sikerült elfogadni az uniós alapszerződés gyors változtatását, ugyanis ehhez a 27-ek egyhangú beleegyezése kellett volna, ezért most kormányközi szerződésben keresik a megoldást az eurózóna tagjai. A 17-ek és másik hat uniós tagállam köt szorosabb szövetséget azért, hogy új szabályokat vezethessen be a költségvetési fegyelem szigorítása és a fiskális integráció növelése érdekében.

Herman Van Rompuy reggeli sajtótájékoztatója szerint négy ország maradt ki az elvi megállapodásból, a britek elfogadhatalannak találták a feltételeket, Csehország és Svédország pedig még konzultál a nemzeti parlamenttel. Az előre sejthető volt, hogy az Egyesült Királyság kibúvókat akar majd keresni és minden olyan törekvésnek gátat szab, mely a brit pénzügyi szektort érzékenyen érinti. A diplomáciai csetepaté hátterében az áll, hogy David Cameron, aki otthon folyamatosan kemény harcokat vív az euroszkeptikusokkal, nem akarja csorbítani a londoni City, azaz pénzügyi központ szerepét, ezért a nemzeti önrendelkezés részleges feladásáért jelentős ellentételezést várt volna a brit kormányfő.

Minden jót kívánok kollégáimnak – ezzel a mondattal jelezte elzárkózását David Cameron brit miniszterelnök, aki kijelentette, a javaslat egyszerűen nem volt elég jó Nagy Britanniának. A britek elzárkózását Nicolas Sarkozy francia elnök bosszúsan konstatálta: Nem fogunk bocsánatot kérni azért, amit az euró mentése érdekében teszünk.

Szigorú költségvetési fegyelem és a gazdaságpolitikák összehangolása a lényege az Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök által javasolt programnak, melyhez 23 ország csatlakozott. A tervek szerint közös pénzügyi szabályozást fogadnának el a munkaerőpiac, a társasági adó, valamint a pénzügyi tranzakciós adó területén, ezek aztán bekerülnek az unós alapszerződésbe is, írja a BBC. Az új megállapodást Sarkozy márciusig akarná rögzíteni.

A megegyezés szerint automatikus szankciókat vezetnek be azon országokkal szemben, ahol az uniós alapszabály ellenére az államháztartási hiány meghaladja a GDP három százalékát, valamint nemzeti alkotmányokban rögzítik a költségvetési egyensúlyra vonatkozó államadóssági plafont. A költségvetési szigor betartását garantálja, hogy még megszavazása előtt az Európai Bizottságnak joga lesz ellenőrizni és véleményezni a nemzeti költségvetéseket. Az EU-csúcson, ahogy várható volt elsikkadt az Európai Központi Bank szerepvállalásának kibővítése és az eurókötvények bevezetéséről sem folytattak jelentékeny vitát a szerepelők. Azonban döntés született az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 2012-es életbe léptetéséről, melynek tűzerejét 500 milliárd euróra növelnék, közölte az EUobserver.

A szigorú alku gyors megkötésének – bár a csehek és a svédek is gondolkozási időt kértek – alapvetően két ország szabott gátat. A britek tartózkodása könnyen magyarázható, azonban Obán Viktor hátraarca már az uniós döntéhozóknak is fejtörést okoz. Budapestnek több időre van szüksége, hogy tisztázza a helyzetet és megfontolja a kérdést, fogalmaz a EUobserver. A magyar miniszterelnök ma reggeli sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, még konzultálnia kell a parlamenttel, és csak azután tud döntést hozni, de Sarkozy francia elnök és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének nyilatkozata szerint a két ország kategorikusan elzárkózott az alkutól.