Elfogadták a szerb kárpótlási törvényt

A hétfőn megszavazott szerb rehabilitációs törvényt örömmel fogadta a Vajdasági Magyar Szövetség, de az ügy Magyarország számára is diplomáciai siker a külügy szerint. Az új törvény megszünteti a vajdasági magyarok diszkriminációját a kárpótlási folyamatban, miután az eredeti szövegezést – amely a magyarságot kollektíve bűnösnek bélyegezte – sikerült módosítani.

Hétfői ülésén elfogadta a szerb parlament az új rehabilitációs törvényt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által javasoltaknak megfelelően. Ahogy arról már korábban írtunk, az új szövegezésbe bekerültek azok a javaslatok, amelyeket a VMSZ képviselői fogalmaztak meg, s amelyeknek köszönhetően törlődött a délvidéki magyarság kollektív bűnössé nyilvánítása.

A parlamenti szavazás az előrejelzések szerint alakult: ugyan érkeztek még módosítási javaslatok, amelyek közül kettő elfogadásra is került, azonban olyan javaslatot nem támogattak a képviselők, amely a magyar követelésekkel szembe ment volna.

A hétfői szavazást megelőzően Pásztor István, a VMSZ elnöke Budapesten találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel és Martonyi János külügyminiszterrel. A politikusok megvitatták, hogy mi várható a hétfői belgrádi szavazáson, s hogy mire hogyan reagál majd a magyar külügy. Mivel azonban minden a terv szerint alakult, Magyarország számára nem maradt más feladat, mint üdvözölni a szerb parlament döntését, és szabad utat engedni a szerb uniós tagjelöltség előtt.

A hétfői szavazás után Pásztor István Németh Zsolt külügyi államtitkárral tartott közös sajtótájékoztatót. Németh Zsolt elismerését fejezte ki a szerb parlamentnek és a magyar pártoknak: „Ha Szerbia fontolóra vesz egy jelzést, amelyet egy szomszédja ad le, ha elfogadja a javaslatainkat, az elismerést érdemel. Ha hangot adtunk korábban a kritikánknak, akkor most elismerésünket is ki kell fejeznünk Szerbia irányába”. Az államtitkár külön kihangsúlyozta: a szerb rehabilitációs törvény olyan elemeket is tartalmaz, amelyek a kollektív bűnösség elvének eltörlésén túl a kollektív bűnösség elvének áldozatul esettek gyorsított rehabilitációját is lehetővé teszik – áll az MTI tudósításában.

„Jól példázzák a történtek, hogy a mindenkori magyar kormánynak nem kell az önfeladás politikáját választani: megmutatkozott, hogy lehet egyszerre támogatni egy szomszédunk integrációs erőfeszítéseit, és érvényesíteni ebben a folyamatban a nemzeti érdekeket is” – szögezte le Németh Zsolt, aki azt is elmondta: a kettős állampolgárságra vonatkozó népszavazás hetedik évfordulóján sikerült elérni, hogy ne csak a nemzeti önfeladás évfordulója legyen ez a dátum, hanem a nemzeti érdekérvényesítésé is.

Pásztor István köszönetet mindazoknak, akik támogatták a VMSZ rehabilitációs törvény módosítására vonatkozó erőfeszítéseit: Orbán Viktor miniszterelnöknek, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, Martonyi János külügyminiszternek és Németh Zsoltnak, továbbá a parlamenti pártoknak és a Kárpát-medencei magyar szervezeteknek is. Pásztor elmondta: a VMSZ jogsegély-szolgálatot nyújt mindazoknak, akik az 1940-es évek folyamán a kollektív bűnösség elvének áldozatai voltak, hogy rehabilitációs és kárpótlási követeléseiket minél egyszerűbben intézhessék – tájékoztat a Magyar Szó.

Varga László VMSZ-es képviselő a hétfői eredmények kapcsán kiemelte a Magyar Szónak: az is lényegesnek számít, hogy a törvény elfogadásával a szerb parlament voltaképpen elhatárolódott azoktól a döntésektől, melyek alapján a csúrogi, mozsori és zsablyai magyarokat nyilvánították kollektív alapon háborús bűnössé, hiszen ezen személyek a törvény értelmében külön kategóriát képeznek, s számukra a rehabilitáció a törvény erejénél fogva jár (törvényi rehabilitáció). A Szerbiai Képviselőház tulajdonképpen azt mondta ki, hogy a hatvanhét évvel ezelőtti döntések nem voltak jogszerűek.

Pásztor Bálint, szintén VMSZ-es képviselő egy másik pozitív lépésre irányította a figyelmet. A parlament hétfőn döntött a rendőrségről szóló törvény módosításának elfogadásáról is: ezentúl kettős állampolgársággal rendelkezők is munkát vállalhatnak a belügyi szerveknél. Ezt a lehetőséget egy 2005-ben elfogadott jogszabály ellehetetlenítette.

Európai parlamenti képviselők is reagáltak a hétfői fejleményekre: Gál Kinga és Schöpflin György üdvözölték a szerb parlament döntését, ugyanakkor közleményükben azt is hangsúlyozták, hogy: „A szerb parlament a rehabilitációs törvény mai elfogadásával komoly lépést tett az Európai Unióhoz való csatlakozás felé. Ugyanakkor az európai értékek melletti valódi elköteleződést a két törvény diszkriminációmentes alkalmazásával, illetve az egyéni esetekben hozott bírósági döntések alapján lehet majd lemérni.”

A rehabilitációs törvény elfogadása valóban siker a vajdasági magyarság számára, hiszen olyan évtizedes sérelmek orvoslása várható tőle, amelyre eddig nem volt lehetőség. Ugyanakkor az, hogy az újonnan megszavazott rehabilitációs törvény valóban minden kérdésben orvosolja-e a restitúciós törvény sérelmeit, azt a gyakorlat és az egyes jogi esetekben hozott döntések mutatják majd meg.