Több áfát akarna Brüsszel

A kedvezményes áfa-kulcsok alkalmazásának szűkítése mellett érvel az Európai Bizottság abban a kedden napvilágot látott közleményben, ami a rendkívül szerteágazó uniós forgalmi adórendszer korszerűsítése mellett száll síkra.

A jelenleginél egyszerűbb, hatékonyabb és a csalásokkal szemben is ellenállóbb uniós áfa-rendszer megteremtését szorgalmazta keddi közleményében az Európai Bizottság. A majdani új szisztéma a régihez hasonlóan a célország szerinti adózás elvén alapul majd, miután Brüsszel az elmúlt hónapokban lezajlott széleskörű társadalmi konzultációból arra a következtetésre jutott, hogy az általános forgalmi adó származási országban való befizetéséhez (a határokon átnyúló árukereskedelem és szolgáltatás esetén) továbbra is hiányzik a politikai támogatás.

Ezért a Bizottság a továbbiakban a célország-alapú rendszer megfelelő működésére helyezi majd a hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy a szállított árut és a nyújtott szolgáltatást elviekben abban az országban adóztatják meg, ahová megérkeznek az áruk, illetve ahol a szolgáltatás kedvezményezettje található. Az áfa-bevételek így a fogyasztás helye szerinti országot gazdagítják az ott alkalmazott adókulcsokkal összhangban.

A tagállamok még 1967-ben vállalták, hogy áttérnek a származás helye szerinti adóztatásra, ám hiába terjesztett elő a Bizottság ilyen tartalmú javaslatot még 1993-ban, a kormányok a mai napig képtelenek voltak a kérdésben dűlőre jutni. Így megegyezés híján maradt a hibrid átmeneti rendszer, amelyben a határokon átnyúló kereskedelemre és a belföldi kereskedelemre más adózási szabályok vonatkoznak.

Ez a rendszer azonban a Bizottság megítélése szerint mára teljesen elavult és nem képes felvenni a lépést a kor kihívásaival. A közlemény szerint a reformnak mindenekelőtt arra kell irányulnia, hogy csökkentse az üzleti vállalkozásokra a jelenlegi rendszerben nehezedő adminisztratív terheket és ezáltal serkentse a határon átnyúló kereskedelmet. Ezt a célt szolgálhatja az úgynevezett egyablakos rendszer kiterjesztése a határokon átnyúló tranzakciókra; az áfa-bevallások standardizálása; és a nemzeti áfa-rendszerekhez való könnyebb hozzáférés érdekében egy központi internetes portál létrehozása.

A Bizottság a korszerűsítés mellett hozza fel érvként a tagállamok költségvetési konszolidációs erőfeszítéseit is, és a bevételek növelését szem előtt tartva különböző elveket fektet le iránymutatásként a csökkentett (kedvezményes) kulcsok és a kivételek felülvizsgálata céljából.

A dokumentum ezzel kapcsolatban emlékeztet rá, hogy a jelenlegi szabályok szerint a tagállamokban az általános áfa-kulcs nem lehet alacsonyabb 15 százaléknál (felső határ nincs rögzítve). A kormányok emellett legfeljebb két csökkentett áfa-kulcsot alkalmazhatnak, de ezek mértéke nem lehet alacsonyabb 5 százaléknál. Az ebbe a körbe sorolható termékeket és szolgáltatásokat külön listába foglalták (élelmiszerek, orvosi műszerek, könyvek, újságok, tömegközlekedés, színházak, múzeumok stb.)

Az idők folyamán ugyanakkor valósággal elburjánoztak a különböző derogációk, amelyek lehetővé tesznek nulla, vagy 5 százalékosnál alacsonyabb adóráta alkalmazását. A rendszer emiatt mára teljesen áttekinthetetlenné vált és lehetőséget kínál a félreértelmezésekre.

A Bizottság gazdasági elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a csökkentett kulcsok alkalmazása gyakran nem a legmegfelelőbb eszköz a politikai célok elérésére, különösen a szegényebb háztartások helyzetbe hozására vagy egy társadalmilag kívánatosnak ítélt termék fogyasztásának ösztönzésére. „Valójában a kedvezményes áfa-kulcsok meglévő szabályozása számottevő szubvenciókat eredményez” – olvasható a közleményben.

Brüsszel szerint a nemzeti büdzsék erőteljes fiskális konszolidációja további okot szolgáltat arra, hogy az általános kulcsok növelése helyett inkább a csökkentett áfa-kulcsok használatát szűkítsék (a Bizottság szerint az általános kulcsot még csökkenteni is lehetne néhány országban, anélkül, hogy az hatással lenne a bevételekre). Ezért a dokumentum indokoltnak nevezi az áfa-kulcsok struktúrájának a felülvizsgálatát. A módosításra három iránymutatást is javasol a Bizottság. Ezek a következők:

• Azoknak a csökkentett kulcsoknak az eltörlése, amelyek akadályozzák a belső piac normális működését.

• A csökkentett kulcs eltörlése olyan áruk és szolgáltatások esetében, amelyek fogyasztását más uniós politikák nem bátorítják.

• A hasonló árukat és szolgáltatásokat ugyanolyan áfa-kulccsal kell terhelni és a technológiai változásokat figyelembe kell venni e tekintetben.

A Bizottság úgy véli, hogy a piacok és számos szolgáltatás fejlődésével bizonyos kivételek fenntartása nem tűnik többé indokoltnak. Ezért szerinte el kell gondolkodni a meglévő kivételek (például pénzügyi szolgáltatások, bizonyos biztosítások és tömegközlekedési szolgáltatások) fokozatos kivezetéséről, ami figyelembe venné ennek jelentős költségkihatásait.

A harmadik csapásirány a csalások visszaszorítása. Miközben az áfa-val való visszaéléseket nem lehet teljesen kiirtani, a Bizottság szerint bőven lehet javítani a jelenlegi helyzeten. Az áfa-csalások becslések szerint minden évben sokmilliárd eurót húznak ki a kormányok zsebéből. Egy tanulmány szerint a tagállamok által jogosan bevételezhető és a tényleges áfa-bevétel az EU 25 tagállamában 2006-ban 106,7 milliárd euró volt, ami 12 százalékos különbséget jelent (egyes országokban ez elérte a 20 százalékot).

Brüsszel 2008-ban már elfogadott egy összehangolt stratégiát (az egyik intézkedés az adóhatóságok közötti adminisztratív együttműködés szorosabbra fűzése) az áfa-val kapcsolatos csalások elleni fellépés jegyében. Az Eurofisc hálózat mostanra működőképessé vált. A Bizottság most e téren is további intézkedéseket fontolgat.