Nem lehet felhőtlen az öröm Kárpátalján

Bár örömre is volt ok az elmúlt napokban Kárpátalján, hiszen a magyar közép- és felsőoktatás újabb mérföldköveteket ért el, baljós felhők gyülekeznek ugyanezen a téren.

A gyász és megemlékezések közepette ünneplésre is adódott ok az elmúlt napokban-hetekben Kárpátalján, hiszen a magyar közép- és felsőoktatás újabb mérföldköveteket ért el, amikre érdemes büszkének lenni. Gondtalanul hátradőlni azonban nem szabad, mivel baljós felhők gyülekeznek ugyanezen a téren.

Meghitt ünneplés Ungváron és Beregszászon

Kellemes és meghitt ünneplésre gyűltek össze Ungváron az öregdiákok és a pedagógusok: egy 1945 januári rendelet engedélyezte ugyanis a helyi magyar középiskola újbóli megnyitását. A hajdani Zalka Máté, aztán Dayka Gábor nevét viselő középiskolában a visszaemlékező beszédeket koncert keretezte. Meskó János előadásában ismertette a levéltári anyagok alapján az intézmény indulásának 65 évvel ezelőtti történetét, melyből könyv is készül. Ez már nyomdakész állapotban van – olvashatjuk a Kárpáti Igaz Szóban.

Hasonló hordereje volt a beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium idei szalagavatója: a tanárok és diákok bensőséges ünnepe a kárpátaljai magyarság esetében jóval nagyobb súllyal bír, mint az bárhol máshol. Szabó Árpád igazgató szerint az intézményben ugyanis nemcsak színvonalas oktatás folyik, de a végzősök a tananyag mellett emberiségből és magyarságból is jól fognak vizsgázni életük során – írja a Kárpátinfo. A diákok hagyománnyá vált palotása és keringője után a tanári énekkar búcsúztatta az ifjakat.

A főiskola alapításának 15. évfordulója

Beregszászon maradva meg kell emlékezni az itteni magyar főiskola fennállásának 15. évfordulójáról is. Ezt tették a intézmény oktatói, diákjai és a meghívott vendégek. A határon túli felsőoktatási intézmények közül elsőként akkreditált kárpátaljai főiskolán az elmúlt másfél évtizedben több száz diplomát szereztek meg a kárpátaljai magyar fiatalok, amelyek Ukrajnában is elismertek. Mindezek alapján kétségtelen, hogy a magyarság tudományos műhelye és kulturális centruma kiemelt jelentőséggel bír Beregszászon, különösen úgy, hogy a helységben korábban nem volt hagyománya a felsőfokú képzésnek.

20 évvel a referendum után

Tudományos konferenciát rendeztek Ungváron húsz évvel a kárpátaljai autonómiáról és a beregszászi magyar autonóm körzet kialakításáról tartott referendum után. Ugyan a népszavazók 1991. december 1-jén 78 százaléka állt ki az autonóm Kárpátalja, és 87 százaléka a magyar körzet melltt, az akkori vezetés nem ismerte el a szavazás érvényességét. Bár valószínűsíthető, hogy a kezdeményezés mögött az akkor szovjet titkosszolgálat állt, a referendum vitathatatlan érdeme, hogy ez volt az első és mindeddig az egyetlen, ebben a témában.

A Kárpátaljalap beszámolója szerint Dupka György Magyarország támogatásának hiányát rótta fel, hiszen az autonómia lehetősége kimaradt az utána tető alá hozott magyar-ukrán alapszerződésből. Jevhen Zsupan a ruszin közösség képviseletében pedig kilátásba helyezte a ruszin szervezetek radikalizálódását, amennyiben a régió kizsákmányolása tovább folytatódik és önkormányzati jogainak bővítése elmarad.

Bizonytalan jövő

Nem elég ugyanakkor a múltba nézni és az eddig megszerzett babérokon ülni: az ukrán közoktatási hatóság legutóbbi tervezete alapján az oktatás ,,optimalizálása” várható. Eszerint a költséghatékonyság jegyében a magyarlakta települések iskoláinak összevonására és leminősítésére készülnek – derült ki november végén. A tervek napvilágra kerülését ugyanakkor hatalmas felháborodás kísérte, több okból is. Az ötlet képtelenségét támasztja alá az a tény, hogy az ungvári járás Kárpátalja deklaráltan leggazdagabb közigazgatási egysége, tehát az oktatási költségek csökkentésére nem itt lenne elsősorban szükség.

Továbbá az általános középfokú oktatásról szóló törvény szerint faluhelyen bármilyen iskolaösszevonás vagy átalakítás csakis a helyi közösség beleegyezésével valósulhat meg – írja a Kárpátaljalap. A tiltakozás mellett erre fel is hívták a figyelmet a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség regionális gyűlésein.

Kisgejőcön már falugyűlést is hívtak össze, hiszen ez lehet az egyetlen megoldás – legalábbis a hatályos törvények szerint – a tervezet elfogadása ellen. Az így is szűkös és törékeny magyar nyelvű közoktatás további gyengítése gyökereiben veszélyezteti ugyanis a kárpátaljai magyar kisebbség jövőjét.

Ugyanakkor beszédes a Kárpáti Igaz Szó honlapján meghirdetett szavazás eredménye is. Mintegy 500 szavazó válaszolt arra a kérdésre, hogy ,,Ön szerint helyesen járnak-e el azok a szülők, akik ukrán tannyelvű iskolába járatják gyermeküket?”. Bár mintegy 67 százalék nem ért egyet a felvetéssel féltve a magyarság jövőjet, körülbelül 25 százalék viszont igen, mivel szerintük gyerekük majd így tud érvényesülni az életben.

Mindezek alapján tehát van mire büszkének lenni a kárpátaljai magyarságnak, és van miért büszkének lennünk rájuk. Hátradőlni azonban nem szabad, hiszen rengeteg probléma áll az ott élő magyarok jövőjének biztosítása előtt, legyen az kormányzati vagy anyagi. Ezek megoldása pedig körültekintést és komplex – tehát többszintű és többszereplős – válaszokat igényelnek.