Az októberi választások után felálló lengyel kormány egyik fő kihívása az elmúlt évek gazdaságélénkítő kormányzati kiadásai következtében megugró államadósság visszaszorítása volt. Azon kívül, hogy az alkotmány is szigorú korlátokat állít a költségvetésnek, ha az államadósság eléri az 55 százalékot, a befektetők is régóta megoldást vártak már a Tusk-kormánytól. A kormányfő az új kabinet beiktatásakor aztán be is jelentette a költségvetés kiegyensúlyozását célzó intézkedéseket, megszorításokat, ám a zloty mélyrepülése keresztülhúzta a terveket.
A lengyel valuta az elmúlt három hónapban kiérdemelte a második legrosszabb európai fizetőeszköz címét, a forint után. Az eredeti tervek 53.5 százalékos államadóssággal számoltak az év végére, ám a zloty az elmúlt hónapokban 12 százalékot vesztett értékéből az euróval szemben, mely jelentősen megemelte az adósság értékét. A becslések szerint minden egy százalék gyengülés 2.4 milliárd zloty-val növeli az alkotmányos szempontból kritikus, 55 százalékos szinthez közelítő államadósságot.
Mindennek az az oka, hogy az adósság jelentős része euróban halmozódott fel.
A Jacek Rostowski vezette pénzügyminisztérium a helyzet javítása érdekében 50 milliárd zloty értékben tervezi 2012-ben lejáró állampapírok visszavásárlását. A beavatkozástól a kötvények kamatának csökkenését várják, amely a tervek szerint 1.1 százalékponttal szorítaná vissza az államadósságot.
Csicsai Máté