Pakisztán kibékíthetetlen

Hillary Clinton személyes kérése ellenére sem hajlandó részt venni Pakisztán az Afganisztán jövőjéről szóló nemzetközi konferencián. Iszlámábád a múlt szombati támadás miatt bojkottálja a találkozót.

Hiába kérlelte szombaton telefonon Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a pakisztáni miniszterelnököt, Juszuf Raza Gilanit, Pakisztán továbbra sem hajlandó részt venni azon a hétfőn, Bonnban kezdődő nemzetközi konferencián, melyen a külföldi csapatok 2014-es kivonulását követő, Afganisztánnal kapcsolatos stratégiát kívánják megvitatni. Az ország vezetése a szombati, 24 pakisztáni katona életét követelő NATO légitámadás – melynek kezdeményező fele még nem tisztázott – következtében döntött a találkozó bojkottjáról. Pakisztán részvétele azért központi kérdés, mivel kulcsfontosságú szerepet játszik Afganisztán stabilizálásában. Clinton mellett Angela Merkel német kancellár és Hamid Karzai afgán elnök is reményét fejezte ki, hogy Pakisztán meggondolja magát és kiveszi majd részét az Afganisztánt illető kérdések megtárgyalásában. Azonban a nemzetközi nyomás ellenére sem tűnik úgy, hogy a Közép-ázsiai ország megbékélne az elmúlt hónapok eseményeivel.

Isfak Nadím pakisztáni vezérőrnagy szerint kizárt, hogy a NATO és az afgán csapattestek ne lettek volna tisztában a hétvégi, eddigi legtöbb pakisztáni áldozattal járó légitámadás célpontjával – eközben a NATO bocsánatot kért a „szerencsétlen és véletlen incidensért.” Reagálva az amerikai vádakra, hogy Pakisztán segíti a tálibok elrejtőzését az ország területén, a vezérőrnagy azzal gyanúsította meg az afgán és az amerikai erőket, hogy Pakisztán-ellenes milíciák számára nyújtanak menedéket a szomszédos országban.

Washingtonnak nagy gesztust kellene tennie Iszlámábád felé ahhoz, hogy a két ország közötti kapcsolat rendeződjön. Pakisztán és az Egyesült Államok között azóta romlott meg lényegesen a kapcsolat, hogy májusban Pakisztán tudta nélkül vetették be az ország területén az amerikai különleges alakulatokat és gyilkolták meg Oszama Bin Ladent. Az amerikai dróntámadások további belső feszültségeket szülnek Pakisztánban, mivel a lakosság úgy érzi, Iszlámábád nem tudja megvédeni saját népét. Mindkét ország számára előnyös lenne a jó kapcsolat ápolása: az USA számára fontos Pakisztán az afganisztáni egyensúly megteremtésében, míg Pakisztán nagymértékben támaszkodik az amerikaiak által nyújtott katonai és civil segélyekre.