Sokan várják Horvátországot az EU-ba

Támogatja az Európai Parlament Horvátország uniós csatlakozását. A képviselőtestület csütörtökön fogadta el a Zágráb unióba lépéséhez szükséges hozzájárulási jelentést, így megnyílt az út a csatlakozási szerződés jövő péntekre tervezett brüsszeli aláírása előtt. Az EP a szerdán lefolytatott plenáris vitán jelezte, hogy Horvátországnak még sokat kell tennie a 2013. július 1-jére tervezett csatlakozásig.

Nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament a Horvátország uniós csatlakozását támogató jelentést, amellyel a képviselőtestület hivatalosan is zöld jelzést adott Zágráb EU-s tagságának. Az EP is úgy számol, hogy Horvátországország 2013. július 1-jétől lehet az Európai Unió 28. tagja.

A jelentéstevő a szerdai brüsszeli plenáris ülésen hangsúlyozta, Horvátország csatlakozása az egész nyugat-balkáni régió számára döntő fontosságú lehet, a Zágrábnak adandó zöld jelzés ugyanis azt az üzenetet küldheti a térségnek, hogy mindenki előtt nyitva áll az ajtó, ha teljesíti a feltételeket. Ugyanezt hangsúlyozta a beszédében a bővítési EU-biztos is, méltatva a horvát erőfeszítéseket.

A brüsszeli parlamenti vita ugyanakkor nemcsak a szokásos udvariaskodást hozta, ugyanis mind Stefan Füle, mind a képviselők azt próbálták jelezni Horvátországnak, hogy a csatlakozás elé ugyan újabb akadályt nem akarnak gördíteni, de Zágrábnak még sokat kell tennie annak érdekében, hogy teljes mértékben megfeleljen az EU jogszabályainak és értékeinek.

Hannes Swoboda szerint éppen a volt kormányfő, Ivo Sanader bírósági ügye illusztrálja a legjobban, hogy a korrupció még mindig nagyon elterjedt Horvátországban, pláne a „magasabb körökben”. Ezt már az Európai Bizottság is megfogalmazta több ízben a korábbi jelentéseiben, és Horvátország felkészültségének vizsgálataikor is folyamatosan visszatérő elem. Ettől függetlenül Stefan Füle és a képviselők többsége is méltatta az ez irányban tett horvát erőfeszítéseket, de jelezték: 2013. július elsejéig ezen még javítani kell. Ugyanígy az igazságszolgáltatás további reformjára is szükség van – jelezte az EU-biztos.

Stefan Füle elmondta, az Európai Bizottság a következő másfél évben szigorúan fogja felügyelni a horvát reformokat, és félévente előrehaladási jelentést ad majd ki arról, hogy Zágráb hogyan is áll egyes szakpolitikai területeken. A politikus nem is rejtette véka alá, hogy elsősorban az igazságügy, a korrupció ellenes harc és a háború bűnösök felkutatását, azaz a 23-as tárgyalási fejezetet fogja monitorozni. Stefan Füle ezen is továbbment, szerinte a csatlakozás után is komoly erőfeszítéseket kell tenniük a horvátoknak annak érdekében, hogy megfeleljenek az uniós előírásoknak.

Az EU-biztos elmondta azt is, hogy Horvátországból kiindulva a Bizottság módosít is az eddigi csatlakozási tárgyalási technikáján, és ezen túl egy tagjelölt ország tárgyalásait az elejétől a végéig végig fogja kísérni a 23-as fejezet. „Az elsők között kell majd megnyitni, és az utolsók között kell lezárni, ezzel biztosítva, hogy a tagjelöltek teljes mértékben megfelelnek az igazságügyi előírásoknak” – mondta Stefan Füle.

Az európai parlamenti frakciók által egyeztetett kompromisszumos jelentés is szigorú Horvátországgal szemben. A szöveg szerint a horvát csatlakozási folyamat nem zárul le a csatlakozási szerződés jövő pénteki aláírásával, a munkát pedig „a tárgyalások lezárása után és a csatlakozást követően is ugyanolyan energiával kell folytatni”. A dokumentum átfogó képet próbál festeni a horvát államigazgatás állapotáról.

Az EP szerint a korrupcióellenes harc részeként a horvát hatóságoknak ki kell bővíteniük az ezzel kapcsolatos adminisztratív kapacitásaikat, valamint meg kell teremteniük a politikusi, a köztisztviselői és a bírói elszámoltathatóság kultúráját – olvasható a jelentésben.

A képviselők kitértek a nők szerintük alacsony képviseleti arányára a politikában és a közéletben; a háborús bűnösök bíróság elé állításával kapcsolatos inaktivitásra; valamint arra is, hogy a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos ír garanciákat, valamint Csehország kimaradását az Alapjogi Charta hatálya alól nem lehet ugyanazon a jogi alapon vizsgálni a horvát csatlakozással. Az EP szerint tehát külön jogi aktussal kell rendezni a két országgal kapcsolatos korábbi ígéretet, és Zágráb uniós csatlakozását, jóllehet, mindkettő az uniós alapszerződés módosítását igényli.

Az Európai Parlament aggályosnak találja azt is, hogy a tagállamok nem kívánják módosítani a jelenlegi többéves pénzügyi keretben 2013-ra előirányzott kiadásokat. A dokumentum megjegyzi, hogy a 2007-2013 közötti többéves költségvetés készítésekor az EU még nem lehetett tudatában annak, hogy Horvátország 2013-ban csatlakozni fog az EU-hoz, ennek megfelelően nem is tervezték be a neki járó uniós forrásokat. A tagállamok ősszel úgy döntöttek, hogy átcsoportosításokkal fogják megoldani Zágráb finanszírozását.

Az EP viszont attól tart, hogy mindennek fontos európai intézmények, vagy kezdeményezések látják majd a kárát, ezért arra szólította fel a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a 2013-ra tervezett büdzsét.