Húsz éve indult újra a magyar gimnázium Beregszászon

Közel fél évszázados szünet után húsz évvel ezelőtt indult újra a magyar gimnázium Beregszászon.

A mai Kárpátaljához tartozó kisvárosban 116 évvel ezelőtt alapították a Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumot, amelynek a hatalom- és országváltások során kemény próbákat kellett kiállnia. A nagy múltú tanintézet működését a szovjet hatóságok szüntették be 1944-ben – írta a karpatinfo.net kárpátaljai magyar hírportál.

A cikk szerint a beregszászi lokálpatriótákban mindig is ott volt a vágy, hogy újraélesszék a patinás oktatási intézményt, és azonnal így is cselekedtek, amint Kárpátalját is elérte a rendszerváltás szele. Azonban a magyar gimnázium, amely Bethlen Gábor nevét vette fel, nem az eredeti épületben kezdte meg a működését – abban ukrán gimnázium található –, hanem egy helyi iskolában, majd átköltözött végleges helyére, az egykori főgimnázium kollégiumának épületébe.

A Bethlen Gábor Magyar Gimnázium fennállásának húszéves évfordulóját ezekben a napokban méltatják Beregszászon. A tanintézetben megtartott jubileumi ünnepségen részt vettek az egykori főgimnázium világban szétszóródott végzősei, a Vérke-parti öregdiákok és a mai gimnáziumban érettségizettek, valamint számos határontúli testvérintézmény, állami és civil szervezet képviselői, a tanintézet támogatói és szimpatizánsai.

Az évfordulós ünnepségen elmondott beszédében Brenzovics László, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, utalva a beregszászi magyar tanintézet gondjaira, hangsúlyozta: a gimnázium szellemisége méltó a múlthoz, de az épülete nem. Ugyanakkor elismeréssel szólt az intézmény újraindítóinak munkájáról, kiemelve, hogy „bár nehéz harcot kellett vívniuk, de Rákóczi népéhez méltóan nem adták fel”.

Kárpátalján mindössze két magyar tannyelvű állami gimnázium működik. Beregszászon kívül még Ungváron folyik gimnáziumi szintű oktatás a Drugeth Gimnáziumban.

A kárpátaljai magyar történelmi egyházak négy líceumot működtetnek: kettőt a református, egyet-egyet pedig a római katolikus és a görögkatolikus egyház tart fenn minden állami támogatás nélkül.