Az emberi élet kezdetéről szavaztak Mississippi lakosai

Elmaradt a nagy meglepetés Mississippi államban, ahol a lakosok nem szavazták meg, hogy az alkotmány jogi személyiséggel ruházza fel a magzatokat már a megtermékenyülés pillanatától kezdve. Az előzetes felmérések szerint komoly esély mutatkozott arra, hogy a nyíltan abortuszellenes kezdeményezés elnyeri a többség támogatását, maga az állam kormányzója is az igen szavazatra buzdított a választás előtti napokban. Mississippi lehetett volna az első állam az USA-ban, ahol életbe lép az abortusz teljes körű tiltása, és ez akár országos szintű vitát is generálhatott volna a kérdésről.

Az Egyesült Államokban 1973 óta az abortusz teljes tiltása alkotmányellenes. A terhesség első három hónapjában minden nőnek jogában áll abortuszhoz folyamodni. A törvény nem bünteti gyilkossággal a terhesség megszakítását az első, korai szakaszban, amennyiben az a körülményeket figyelembe véve indokolt. A Missisippiben tartott szavazás alapjaiban módosíthatta volna az államon belül az alkotmány erre vonatkozó rendeletét. Jogi személyiséget adott volna a magzatoknak a fogantatás pillanatától kezdve, így gyakorlatilag a terhesség megszakítását a fogantatástól kezdve tiltotta volna, mivel a javaslat lényege szerint az élet attól a pillanattól kezdődik, és nincs jogunk azt kioltani.

A szavazás kezdeményezése a Personhood USA (személyiség USA) elnevezésű országos kampány fontos mérföldköve. A coloradói székhelyű csoport önmagát egy nonprofit keresztény közösségnek definiálja, amely együttműködik más helyi szervezetekkel. Minél több állampolgárt, törvényhozó és politikai testületet igyekeznek felsorakoztatni egy közös cél mögé, amely nem más, mint kiharcolni minden ártatlan emberi lény számára a személyiségi jogokat.

A módosító javaslat a személyiséget a petesejt megtermékenyülésének pillanatától számítja, és felruházná az emberek alapvető jogaival, így többek között az élethez való joggal. Büntethetővé tenne minden olyan cselekményt, amely a személyiséggel rendelkező magzat életének kioltására irányul. Így nemcsak az abortuszt, de néhány fogamzásgátló módszert is törvényen kívül helyezne. A módosítás támogatói, mint például az evangélikus vallásúak nagy része, azt hangoztatták a szavazás előtt, hogy rendkívül jelentős morális győzelem lenne a javaslat elfogadása. Értéke abban rejlene, hogy véget vetne az ártatlan életek meggyilkolásának, és országszerte ösztönözné a hasonló kezdeményezéseket.

A törvényjavaslat ellenzői, köztük a „Planned Parenthood” és az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége (American Civil Liberties Union), arra hívták fel a figyelmet, hogy alapvető dolgokat és eshetőségeket nem vesz figyelembe a módosítás. Nem foglalkozik például a nemi erőszak áldozataként teherbe eső nők helyzetével, a vérfertőzés kérdésével, vagy éppen azokkal az esetekkel, amikor a terhesség során a leendő anya élete forog kockán. A módosító javaslat elutasítása mellett érvelők továbbá azt is kritizálták, hogy az állam és a törvények túlzottan beavatkoznának a legfontosabb személyes kérdések eldöntésébe, erősen korlátozva ezzel a nők jogait.

Terri Herring, a Pro-Life America hálózat igazgatója, és az Igen szavazat mellett kampányoló testület tanácsadója szerint a törvénymódosítás új esélyt adhatna az embereknek, hogy felismerjék az abortusznál jobb lehetőségeket. „Nem kell az összes nem kívánt gyereknek meghalnia. Házaspárok milliói várnak rájuk, akiknek nem születhet saját gyermekük. Így nekik sem kellene Oroszországig vagy Kínáig menni, hogy örökbe fogadhassanak egy babát. Itt az ideje beszüntetni a gyerekek érzéketlen gyilkolását” – hangzott a sajátos érvelés a javaslat támogatása mellett Herring-től.

Az előzetes felmérések alapján komoly esély mutatkozott arra, hogy az Igen szavazat gyűjt be több voksot a CNN tájékoztatása szerint. Százezernél is több aláírás előzte meg a népszavazást Mississippi-ben, amely támogatását fejezte ki a kezdeményezés mellett. Haley Barbour, az állam republikánus kormányzója is a nagy vihart kavaró javaslat mellé állt. „Vannak ugyan kétségeim, ám valójában én is úgy gondolom, hogy az élet a fogantatás pillanatától kezdődik. Azt gondolom, az a helyes döntés, ha ezt megszavazzuk” – nyilatkozta a kormányzó néhány nappal a voksolás előtt. A szavazáson részt vett állampolgárok látszólag egyszerű kérdést kaptak, mely így hangzott: „Tartozzon-e a személy fogalmába minden emberi lény a fogantatás, klónozás vagy ezek egyéb megfelelőjének pillanatától kezdve?” E kérdés mögöttes tartalma és következményei azonban meglehetősen homályosak maradtak a szavazópolgárok előtt.

Mississippi lakosai végül úgy döntöttek, hogy nem szavazzák meg az anyaméhen belül, a fogantatás pillanatától kezdve fejlődő magzat jogi személyiségét, ebből adódóan bizonyos jogok továbbra is a megszületéshez kötöttek maradnak, tudósított a New York Times. Az eredmények ismeretében Barbour kormányzó érdekes módon változtatta álláspontját. „Szükségtelenül félreérthető és homályos volt a módosítás, és nem is kellett volna az állampolgárok elé vinni a kérdést” – fejtette ki az MSNBC-nek.

„Mississippi üzenete egyértelmű. Teljes mértékben elfogadhatatlan egy olyan módosítás, amely politikusoknak engedélyezné a még nagyobb beavatkozást a saját személyes, egészségügyi döntéseinkbe, beleértve a nők jogát a biztonságos és törvényes abortusz választásához” – nyilatkozta Nancy Keenan, az Abortuszjogok Országos Akciócsoportjának elnöke.

A vereség ellenére a személyiség módosítására tett javaslat támogatói nem adják fel a küzdelmet. „Nem fogunk beletörődni, mert a kötelességünket hajtjuk végre. Isten akaratának engedelmeskedünk, és nem engedjük, hogy megöljék a gyerekeket” – közölte Les Riley, helyi lakos, aki maga is a petíció kezdeményezői között volt. Egy másik aktivista, Keith Mason is arról beszélt, hogy végrehajtják a küldetésüket, és hangot adnak azoknak, akiknek még nem lehet hangja, és senki nem beszél értük. A kampányukat végig a családok védelmének értéke, az erkölcsi értékek, valamint a hit köré építették, annak ellenére is, hogy a különböző egyházi felekezeteket is erősen megosztotta a kérdés.

A terhesség megszakításának erkölcsi, egészségügyi és jogi háttere egyaránt rendkívül összetett, és szinte mindenhol vitatott. A magyar jogban is csak kivételes esetekben illetik jogok a méhen belül fejlődő magzatot. Olyan fontos kérdések, mint például az öröklés is, az élve születéshez vannak kötve. Az Egyesült Államokban szintén komoly dilemma a szabadság értelmezése ebben a kérdésben. A megszületés szabadságát, tehát az élethez való jogot, vagy a terhesség megszakításának szabadságát lehet e jobban korlátozni jogilag? A kérdés mindenhol társadalmi vitákra ad okot. Az egyik legkonzervatívabb és vallásosabb álam lakosai döntöttek. 2012-ben Floridában, Montanában és Ohio-ban tartanak e kérdésben népszavazást.