Nem tisztogatás, csak személycsere

A Corvinus Egyetem Tárcatükör a Közgázon elnevezésű rendezvényén Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a kormányzati szerkezet átalakítását személycserének nevezte. Tagadta, hogy tisztogatásról lenne szó.

Személycsere kontra tisztogatás

Kevés a párbeszéd a minisztériumok között, a törvényhozás ötletszerű, az előkészítés döcögős. Ezt hosszútávú fejlesztési politikának nem lehet nevezni, mondta Scheiring Gábor az LMP képviseletében. Hozzátette, hogy a  tárcaszerkezet átalakítása inkább kormányhűség alapján véghez vitt ttisztogatás volt.

Fellegi Tamás tagadta, hogy tisztogatásra került volna sor. Szerinte az EU-elnökség miatt fokozottabban leterhelt minisztériuma arra kényszerült, hogy a hat államtitkárság munkáját négy vigye tovább. Úgy látja, hogy a személycsere egy átvilágítási folyamat volt, amire azért volt szükség, mert hatékonysági probléma volt a vezetéssel. Részben a belső struktúra javítása és másrészt a személycserék révén egy hatékonyabb, operatívabb intézmény kialakítása valósult meg – fogalmazott Fellegi. 

Kínai kapcsolat

A magyar gazdasági kapcsolatok szorosabbá fűzése Kínával hosszú távon nem előrevezethető és növeli Magyarország kiszolgáltatottságát, fejezte ki aggodalmát Scheiring Gábor.  Ezzel szemben Fellegi Tamás úgy látja, nincs ok az aggodalomra, az EU és NATO-tagság kötöttségekkel jár Magyarországra és Kínára nézve egyaránt. Magyarország nem ad kedvezményeket Kínának. Hozzátette, hogy Kína legfontosabb partnerei között szerepel Franciaország, Németország és Anglia. Magyarországnak előnyére válhat, ha egy ilyen klubba tartozik.

Magyarország a segélyek országa lenne?

A nemzeti fejlesztési miniszter Magyarországot a segélyek országának nevezte. Kimagaslóan alacsony a foglalkoztatottsági szint, mindössze 55 százalék szemben a 67 százalékos uniós szinttel szemben. Fellegi szerint Magyarország megújítása révén a segélyek világából a munka felé lehetne terelni a lakosságot. 

Scheiring szerint nem elegendő az átalakulás és a jelenlegi eszközökkel ezt nem lehet érdemben megvalósítani.  Abban mindkét politikus egyetértett, hogy Magyarország eladósodottsága kritikus szintre jutott.

Megújuló energia vagy bővülő atomenergia

2020 és 2025 között lejár a paksi atomerőmű élettartama. A megújulás áremelkedéssel jár, ha drasztikus lépésekre kerülne sor, vagyis ha Magyarországon megszűnne az atomenergia, az 100 százalékos árnövekedést eredményezne. Így nincs más kiút, a paksi atomerőmű élettartamát meg kell hosszabbítani, ki kell bővíteni és mivel ez egy évtizedes munka, már most el kell kezdeni, hangsúlyozta a nemzeti fejlesztési miniszter.

Scheiring hiányolta a megújuló energia alkalmazását, amiben Fellegi nem lát lehetőségeket, szerinte arra nem lehet támaszkodni. Magyarország földrajzi fekvéséből adódóan bizonytalan a szél- és a napenergia folyamatos biztosítása, világított rá a problémára Fellegi Tamás.