A szlovákiai oktatás nem reagál a munkapiac igényeire

A szlovákiai felsőoktatás és a munkapiac között gyakorlatilag nincs információcsere, az intézmények nem az aktuális munkapiaci trendek szerint nyitnak szakokat.

„Úgy döntöttünk, nem nézzük tovább tétlenül, hogy ez a két, egymásra utalt ágazat nem kommunikál egymással” – nyilatkozta František Palko, a gazdaságpolitikai intézet igazgatója.

Az intézet elemzést készített, amely megnevezi a fő problémákat és megoldásokat is kínál. Ivan Juráš, a Munka-, Szociális és Családügyi Központ vezérigazgatója ígéretett tett arra, hogy egy munkacsoport kidolgozza a kommunikációt biztosító rendszer alapjait, de ehhez egy kormánybiztos kinevezésére lenne szükség.

A főiskolák és egyetemek ontják a diplomás végzősöket, a munkaadók számára viszont a diploma csak az egyik támpont, fontosabb számukra a jelentkező szakmai gyakorlata.

A humán végzettségűekből van a legnagyobb túlkínálat, és kevés a műszaki végzettségű diplomás. Gépész-, vegyész-, és villamosmérnöki, valamint informatikai diplomával lehet a legkönnyebben elhelyezkedni.

Az oktatásügyi minisztérium ugyan nemrég nyilvánosságra hozta, melyik szakok végzettjei keresnek a legjobban, a gazdaságpolitikai intézet szerint viszont ez kevés.

„Azt is tudni kellene, hogy az adott szakok végzősei milyen munkapozíciókban dogoznak, mennyire elégedettek az egyetemen megszerzett tudással, és ajánlanák-e az általuk elvégzett szakot ismerősüknek” – mondta Lucia Kleštincová, az intézet munkatársa. Szerinte a munkapiac igényeinek figyelembe vétele megkönnyítené a felsőoktatási intézmények döntését a tanulmányi programok elindításánál. Csehországban rendre felmérik a frissdiplomások körében, mennyire tudják hasznát venni oklevelüknek – írja a pozsonyi Új Szó.

Kitekintő / Új Szó

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »