Harc a nyelvi jogokért

November elsejétől egy hónapon át tart a hivatalos aláírásgyűjtő akció Lettországban, miután a Központi Választási Bizottság elfogadta a 12 500 állampolgár által aláírt petíciót. Jelenleg ugyanis az alkotmány csak a lettet ismeri el hivatalos államnyelvként, hiába az oroszajkú kisebbség 28 százalékos részaránya (2009-es adatok szerint).

Az egyenlő nyelvi jogok elnyeréséhez először a választópolgárok tíz százalékának aláírására van szükség, ezt követően kerülhet az alkotmánymódosítás a parlament, vagyis a Saeima elé. Ha azonban a képviselők elutasítják a tervezetet, az alkotmány értelmében népszavazást kötelesek kiírni, mely a jelenlegi lett gazdasági kilátások és példátlan költségvetési megszorítások mellett hatalmas kiadási tételt jelentene. A döntés tehát nem lesz egyszerű, főleg, ha figyelembe vesszük a jelenlegi lett politikai helyzetet. Bár a legtöbb szavazatok a szeptemberi választáson éppen az orosz kisebbséget képviselő Harmónia Unió kapta, mégis minden párt elzárkózott az együttműködés elől és inkább egy ingatag hárompárti koalíció állt fel.

A gyakorlatban az orosz államnyelvvé válása azt jelentené, hogy a parlament tagjai a lett mellett az orosz nyelv védelmére is felesküdnének, valamint egyúttal a Saeima hivatalos munkanyelvévé válna az. Ezen felül a helyi önkormányzatok működését is kétnyelvűvé kellene tenni, ráadásul az állampolgárok közigazgatási szervekkel való mindennemű érintkezése is lehetővé kellene, hogy váljon oroszul az esetleges alkotmánymódosítást követően. A szimbolikus jelentőség mellett tehát a költségvetési hatás sem elhanyagolható szempont.