Macedón nyelvlecke haladóknak

Csattanos pofont kapott a macedón nemzeti önérzet az Európai Bizottságtól a legfrissebb országjelentés miatt. Az Európai Unió szerve kihagyta a macedón nyelv és a macedón nemzet kifejezéseket az idei monitoring jelentésből és ez heves indulatokat váltott ki Szkopjéből. A Macedón Tudományos Akadémia szerint az uniós döntés sértő és diszkriminatív. Időközben egyre erősödnek azok a követelések, hogy hivatalos államnyelv legyen Macedóniában az albán.

Az Európai Unióban megoszlanak a vélemények arról, hogy létezik-e egyáltalán önálló macedón nyelv. Görögország és Bulgária hivatalos álláspontja szerint nem létezik macedón nyelv, mivel a mai Macedón Köztársaság területén élők többsége a bolgár nyelv három hivatalos nyelvjárásának egyikét beszélik. Ezt a tézist az is alátámasztja, hogy csak 1945-ben erősödtek csak fel az önálló macedón nemzeti öntudatot követelő hangok és nem több mint egy év alatt sikerült a bolgár és szerb nyelvből egy újnak beállított nyelvet összegyúrni.

Macedónia köztársasági elnöke, Georgi Ivanov levélben fordult José Manuel Barrosohoz, melyben kifejtette álláspontját az Európai Bizottság nem rég kiadott országjelentéséről. Macedóniában nagy felháborodást váltott ki a Bizottság jelentése, mely szándékosan kerülte a macedón nyelv és macedón nemzet kifejezések használatát. Ivanov szerint az Európai Unió nem tartja be az ENSZ iránymutatásait és az UNESCO kevesek által beszélt nyelvek védelméről szóló rendelkezését. Az államfő szerint a jelentéssel romlottak Macedónia esélyei annak érdekében, hogy sikerese lezáruljon a Görögországgal folytatott több évre visszanyúló névvita, mely a balkáni állam legfőbb akadálya az euró-integráció útján.

Az Európai Parlament Macedóniáért felelős raportőre, Richard Howitt szerint a Bizottság munkájával, mind Görögországra, mind Macedóniára kíván nyomást gyakorolni a minél gyorsabb vitarendezés érdekében.

A Macedón Tudományos Akadémia diszkriminatívnak titulálta az országjelentést és hivatalos állásfoglalását a Nova Makedonija hírlapban publikálta az önálló macedón nyelvről. „A macedónt, mint önálló szláv nyelvet tűntetik fel a II. Világháborút követően minden összehasonlító szláv nyelvtan könyvben” – ezzel az állítással az Akadémia csak a korában említett múlt századi nyelvalkotási folyamatot erősítette meg. Az EU cseh bővítési biztosa, Stefan Füle sok támadó hangnemű értesítést kapott Macedóniából az országjelentés napvilágra kerülését követően.

Miközben Macedóniában mindenáron ragaszkodnak nyelvük külföldi hitelesítéséért, addig egyre erősödnek azok a belföldi hangok, melyek hivatalos államnyelvnek ismernék el Macedóniában az albánt. A kezdeményezést Ramadan Ramadani indította, aki hivatalos államnyelvi státusszal emelné be a macedón alkotmányba az albán nyelvet. Ramadani szerint, ha egy ország lakosságának több mint 20 százaléka beszél egy adott nyelven, akkor azt kötelező lenne beemelni a legmagasabb jogi szöveggyűjteménybe, az alapokmányba.

Az albán-macedón kapcsolatokat rendező Ohridi-egyezmény alapján az albán nyelv jelenleg csak azokban a macedóniai térségekben hivatalos, ahol az albánok aránya meghaladja a 20 százalékot – az északi és északnyugati területeken. Több albán nemzetiségű nyelvtudós szerint az albán nyelvet legalább meg kellene említeni az alkotmányban, ha nem is államnyelvként.

Ezeket a körülményeket ismerve beigazolódik a közmondás, miszerint mindenki előbb a saját háza táján tegyen rendet és csak később kritizálja környezetét.