Megint külföldről szóltak be a kormánynak

Határozatban tiltakozik az Európai Parlament az ukrán kormány politikája, és az igazságszolgáltatásban szerinte tettenérhető korrupció ellen. A képviselők által csütörtökön elfogadott állásfoglalás keményen bírálja az ukrán vezetést és a Julija Timosenko volt kormányfő ellen hozott bírósági ítéletet.

Nagy többséggel fogadta el csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalását, amely több ponton is keményen bírálja a kijevi vezetést az elmúlt hónapok politikai és igazságügyi lépései miatt. A közelmúltban a Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök ellen folyt büntetőper miatt állította az EU pellengérre Ukrajnát, miután pedig a bíróság hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte az egykori politikust, az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő keményen el is ítélte a koncepciósnak vélt ítéletet.

Az Európai Parlament – némiképp igazodva Catherine Ashton korábbi nyilatkozatához – sajnálkozását fejezte ki a verdikt miatt, az eljárásról pedig kijelentette, az egyértelműen visszaélés „a vezető ellenzéki politikussal szembeni politikai elnyomás szándékával”. A képviselők által elfogadott határozat szerint az eljárás és az ítélet sérti az emberi jogokat is.

Julija Timosenkót azért vonta felelősségre a bíróság, mert 2009-ben kormányfőként olyan gázszállítási szerződést kötött Oroszországgal, amely a vád szerint káros volt Ukrajnának, és 188 millió dolláros kárt okozott az ukrán állami gázvállalatnak, a Naftogaznak. Az ítéletet egy sztálini időkből megmaradt törvény alapján hozta meg a bíróság, amely szerint politikai döntésekért is büntetőjogi felelősségre lehet vonni az ország vezetőit. Szakértők szerint az idejétmúlt törvény betűjét tekintve szinte mindegyik korábbi ukrán kormányfőt be lehetne perelni.

Az Európai Parlament szerint a jogszabály egyes cikkelyei nem egyeztethetők össze az EU és az ENSZ normáival. Mindezek alapján a képviselők felszólították az ukrán hatóságokat arra, hogy „ha Julija Timosenko fellebbez az ítélet ellen, akkor biztosítsák számára a pártatlan, és független eljárást”. Mivel az eljárással összefügghet a közelgő parlamenti és elnökválasztás, az EP ragaszkodik ahhoz, hogy az egykori miniszterelnök megmérethesse magát a voksoláson.

Az uniós nyomásgyakorlási stratégia a jelek szerint abban áll, hogy az EU hajlandó lezárni az úgynevezett mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat Ukrajnával (az erről szóló megállapodás már meg is született), de a több szakterületet is magában foglaló általánosabb jellegű társulási megállapodás megkötését már feltételekhez kötné Brüsszel.

Az EU egyelőre csak utalt erre, de az Európai Parlament által megszavazott határozat már egyértelműbben fogalmaz: késleltetni fogja a társulási megállapodás megkötését és ratifikálását, ha Kijev nem vizsgálja felül a Timosenko elleni ítéletet. Az EP állásfoglalása persze nem köti a tagállami kormányok kezét, akiknek végsősoron majd dönteniük kell erről.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot egy olyan, magasszintű tanácsadói munkacsoport létrehozására, amely konkrét segítséget nyújthatna Kijevnek az uniós normák és jogszabályok átvételére, különösen az igazságszolgáltatás területén. Az EU kapacitásépítő programján keresztül pedig az igazságszolgáltatás reformjához szeretne hozzájárulni az EP.

A határozat egyik készítője a BruxInfo kérdésére elmondta, kemény hangvételű szöveget akartak írni, de emellett szerették volna fenntartani Ukrajna európai perspektíváját is. „Fontos, hogy Kijev érezze, hogy komoly elvárásai vannak az EU-nak vele szemben, de egyben szeretne is szorosabb kapcsolatokat Ukrajnával” – fejtette ki az osztrák szocialista Hannes Swoboda.

Parlamenti források szerint emögött az áll, hogy az uniónak óvatosan kell nyomást gyakorolnia Kijevre, hogy „ne lökje az országot az oroszok karjaiba”. Ennek kapcsán Swoboda azt mondta, hogy a döntő szempont itt az lesz, hogy az ukrán üzleti világ kihez húzna inkább, és mint fogalmazott, „az ukrán oligarchák tartanak az orosz oligarcháktól”.

A képviselő arról is beszélt, hogy nem örültek (és mint kiderült az EP többsége sem örül) annak, hogy az Európai Bizottság elnöke lemondta az október 20-ra tervezett találkozóját az ukrán államfővel. A parlament szerint a találkozó „kiváló lehetőséget biztosított volna arra, hogy megnyugtató válasz szülessen az ukrán kormánnyal szemben megfogalmazott súlyos aggodalmakra, valamint hogy újraindulhasson az építő jellegű párbeszéd”. A képviselők azt kérték, hogy még a decemberi EU-Ukrajna csúcs előtt kerítsenek sort az elnöki találkozóra.