Dánia közös légvédelmet szeretne szomszédaival

Dánia honvédelmi minisztere javaslatot tett egy új légvédelmi együttműködési megállapodásra.
Az új dán honvédelmi miniszter, Nick Hćkkerup arra törekszik, hogy Dánia közös légvédelmi rendszert alakítson ki a szomszédos NATO-tag országaival. A miniszter az intézkedéssel a védelmi politikára fordított költségekből szeretne lefaragni.

A kezdeményezés arra irányul, hogy a légvédelem területén együttműködés legyen Dánia és a vele határos többi NATO tagország között, mely keretén belül más országok is beavatkoznának, ha támadást intéznének Dánia ellen. A javaslat alapján Dánia legközelebbi NATO-tag szomszédai: Németország, Hollandia, Dánia és Lengyelország együttműködnének, hogy gyorsan reagáljanak egy ilyen fenyegetésre. A megállapodás 10-15 százalékkal csökkentené a Dán Királyi Légierőre fordított kiadásokat.

„Szó sincs a légierő felszámolásáról, de ahogy mi is segítséget nyújtunk a balti országoknak és Izlandnak a légtér védelmének biztosításával, úgy a jövőben megoszthatjuk védelmi feladatainkat és a légtérfelügyeletet a szomszédainkkal” –közölte a nemrég kinevezett Nick Hćkkerup.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár támogatja az intézkedés bevezetését. A korábbi dán miniszterelnök úgy gondolja, hogy a javaslat okos döntés lenne és összhangban van a NATO azon stratégiájával, amely a katonai költségek csökkentése érdekében a felszerelések megosztására törekszik a szövetségesekkel.

Jelenleg tilos bármilyen külföldi katonai repülőgépnek Dánia légterében repülni a légi felügyelet jóváhagyása nélkül. A volt külügyminiszter, Lene Espersen azt nyilatkozta, hogy csak akkor tudná elképzelni, hogy idegen katonai gépek repüljenek Dánia légterében, ha egy átfogó NATO megállapodás keretében történne a légvédelmi segítségnyújtás más államoktól. Az ellenzéki Liberális Párt nem nyitott a javaslatra, a volt kormánypárt szerint a védelmi politika megosztása az ország szuverenitását sértené.

Epresi Judit

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »