Várja az EU a Timosenko-ítéletet

Határozott uniós válaszra számíthat Ukrajna, amennyiben a keddi ítélethirdetésen az ukrán bíróság elítéli Julia Timosenko egykori miniszterelnököt – mondta az uniós külügyminiszterek hétfői, luxembourgi ülése után Martonyi János. A külügyi tárcavezető leszögezte, az EU nem szakítja meg a Kijevvel zajló társulási és szabadkereskedelmi tárgyalásokat.

Kedden hirdet ítéletet az ukrán bíróság a Julia Timosenko egykori ukrán kormányfő ellen zajló büntetőperben. Az eljárást komoly aggodalommal figyelték az uniós tagállamok, és mint a magyar külügyminiszter fogalmazott, „ítélettől függően határozott válaszra kell számítania Ukrajnának”.

Martonyi János nem részletezte, hogy milyen válaszlehetőségeket rejthet a „határozott reakció” kifejezés, de mint hozzátette, a társulási megállapodásról és a szabadkereskedelmi egyezményről zajló tárgyalásokat egyelőre nem függeszti fel az EU, még az EU számára kedvezőtlen ítélet esetén sem.

Tanácsi források úgy tájékoztatták a BruxInfót, hogy – bár voltak olyan tagállamok, amelyek azt javasolták, hogy az Európai Bizottság elnöke mondja le az október 20-ra tervezett brüsszeli találkozóját az ukrán államfővel –, de végül az összes kommunikációs csatorna fenntartása mellett döntöttek az uniós külügyminiszterek. Ehelyett azt a taktikát választja az EU, hogy a jövőben a létező összes fórumon és találkozón fel fogja vetni Ukrajnának, hogy mélységesen elítéli a Timosenkó ellen hozott ítéletet.

Az ügyet jól ismerő diplomáciai forrás szerint a választott uniós stratégia hátterében az áll, hogy a kommunikációs csatornák fenntartásával, de a nyomás fokozásával az EU nyomon tudja követni, hogy mi történik Julija Timosenkóval az ítélet után. Szerinte fontos aspektus lesz, hogy a volt kormányfő vissza tud-e jönni az ítélet után a közéletbe, „ha nem, akkor az Európai Parlamentben biztosan blokkolni fogja az uniós-ukrán kapcsolatok szorosabbra fonását” – mondta.

Az EU-ban kész tényként kezelik, hogy az egykori ukrán miniszterelnökre súlyos büntetést fog kiszabni a bíróság, és az illetékesek rendszerint felvetik, hogy az ukrán igazságszolgáltatást mélyen áthatja a belpolitika, így nem zárható ki, hogy koncepciós eljárás zajlik a volt kormányfő ellen.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője többször hangsúlyozta, hogy a következő lépést majd az ítélet ismeretében határozzák meg, de ő sem rejtette véka alá a véleményét: „nem vagyunk optimisták, és a benyomásunk továbbra is az, hogy az ukrán igazságszolgáltatás szelektíven működik” – fogalmazott Catherine Ashton. Martonyi János külügyminiszter is azt mondta, hogy „felvetődhetnek politikai vetületek”, de reményei szerint méltányos ítélet születik az ügyben.

A miniszterek eszmét cseréltek a közel-keleti békefolyamat állásáról, és az ENSZ Közgyűlés szeptember végi ülését, amelyen téma volt a palesztin függetlenség kérdése. Catherine Ashton azt mondta, az EU tartja magát a Közel-Keleti Kvartett által lefektetett ütemtervhez, amely szerint szűk két héten belül tárgyalósztalhoz kellene ülnie az izraeli és a palesztin félnek.

A magyar külügyminiszter szerint a Külügyi Tanács egyöntetűen elismerte a kül- és biztonságpolitikai képviselő eddigi ténykedését a közel-keleti kérdésben. „Hatalmas munkát végez Catherine Ashton, ezért az Európai Unió is az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet játszik a közel-keleti békefolyamatban” – mondta Martonyi János.

Hozzátette, a palesztin ENSZ-tagság kérdésében a világszervezet Biztonsági Tanácsa „néhány héten belül határoz” Emellett arról is tárgyalások zajlanak, hogy ezt követően az ENSZ Közgyűlése is hozzon egy olyan határozatot, amely minden fél számára elfogadható.

A tárcavezetők az elfogadott következtetésekben helytelennek nevezték, hogy Izrael továbbépíti a kelet-jeruzsálemi Gilo-telepet, ami az EU szerint szembemegy az uniós kívánalmakkal. (Az EU és az ENSZ is kifejtette korábban, hogy elítéli az izraeli telepépítéseket.)

A miniszterek ugyancsak szükségét érezték hangsúlyozni, hogy a közösség továbbra is egységes az izraeli-palesztin kérdés tekintetében. Ezzel kapcsolatban Martonyi János elmondta, „fontos, hogy legyen egységes EU-vélemény, de emellett a megoldásnak is előrevivőnek kell lennie”.

Mindezzel kapcsolatban egy tanácsi forrás úgy fogalmazott, hogy jelen pillanatban komoly gondokat okoz az ENSZ-en belül az EU-képviselet. A Közgyűlésben ugyan az Európai Unió önálló entitásként van jelen, de nehéz úgy egységes véleményt kialakítani, hogy a BT állandó tagjai, Nagy-Britannia és Franciaország szintén EU-tagok, és ragaszkodnak ahhoz, hogy a Biztonsági Tanácsban a saját véleményüket képviseljék.