Brüsszel korlátozná a légitársaságok széndioxid kibocsátását

Az Európai Bizottság terve szerint 2012 január elsejétől az európai repülőtereket használó minden egyes légitársaság – nemzeti bejegyzésétől és üzemeltetőjétől függetlenül – széndioxid kibocsátási korlátozás hatálya alá kerülne. A limit átlépése esetén a társaságnak ún. kibocsátási jogosítványt kell vásárolnia az EU kereskedési rendszerében, a kvótánál alacsonyabb széndioxid kibocsátás esetén pedig értékesítheti azt.

A tervezetet azonban az amerikai légitársaságok egy csoportja nehezményezte: az Air Transport Association of America (ATAA) panaszt nyújtott be az Egyesült Királyság bíróságánál a kibocsátás-kereskedelmi rendszerrel kapcsolatos irányelv ellen. A brit bíróság az Európai Bírósághoz fordult, jogi véleményért, amely az ügyben az első hivatalos álláspont. A végső döntés jövőre várható. Az ATAA azzal érvelt, hogy ez a rendszer sérti a közlekedési megállapodások mellett a Chicagoi Egyezményt, valamint az EU és az USA között érvényben lévő Nyitott égbolt megállapodást is. Szerintük a tervezet továbbá megsérti azt az elvet is, mely szerint az államok a saját légterükben megőrzik szuverenitásukat. 

Juliane Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka jogi véleményben kiemelte, hogy az irányelv nem sérti a nemzetközi jogot és az említett egyezményeket sem, mivel csak az európai repterekre érkező és az onnan induló járatokra vonatkozik – az EU-n kívüli országok légtereit tehát nem érinti, így a szuverenitásukat sem korlátozza. A Nyitott égbolt megállapodás szempontjából sem emelhető kifogás, mivel az említett egyezmény a „tisztességes és egyenlő esélyek” biztosításán alapszik, így abban az esetben, ha a kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe nem vonnák be az Unión kívüli országokat, azok versenyelőnyre tennének szert, ami során az esélyek torzulnának.

Balajthy Henrietta

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »