Veszélybe kerülhet a román atomerőmű

Ülést tartott vasárnap a bukaresti környezetvédelmi minisztérium sürgősségi helyzetekért felelős bizottsága amiatt, hogy a Duna vízszintje három éve nem látott szintre süllyedt.

„Bár az esőhozó ciklon kikerülte Romániát, és úgy tűnik, a hónap végéig nem számíthatunk számottevő csapadékra, még nem szabad megkongatni a vészharangot. Egyelőre nem beszélhetünk aszályról” – jelentette ki tegnapi, bukaresti sajtótájékoztatóján Borbély László. A környezetvédelmi miniszter azt követően nyilatkozott, hogy a Duna vízszintjének három éve nem látott szintre történt süllyedése miatt ülést tartott a sürgősségi helyzetek bizottsága.

A folyó hozama ugyanis az ilyenkor szokásos másodpercenkénti 3800 köbméter helyett csupán 2500 köbméter/szekundum, az Országos Hidrológiai Intézet előrejelzései szerint azonban a következő napokban tovább apad, 2000 köbméter alá. A nagy szárazság elsősorban a mezőgazdaságban okozhat messzemenő károkat, Borbély szerint azonban egyelőre korai félteni a jövő évi termést, hisz az őszi vetésnek csak október elseje után fognak neki.

„Egyelőre tehát nincs ok aggodalomra, és reméljük, az időjárás sem fog megcáfolni és nem ismétlődik meg a 2007-es nagy aszály” – fejtette ki a tárcavezető, aki pár nappal korábban Mehedinţi megyében tett látogatása alkalmával úgy nyilatkozott: a kormányban mindenekelőtt az öntözés gondját igyekeznek majd orvosolni.

Veszteglő hajók

Borbély László ugyanakkor kitért arra is, hogy az eső nélküli időszak negatívan érinti a dunai hajózást. Calafatnál, Drobeta Turnu Severinnél és Turnu Măgurelénél már napokkal korábban kényszerpihenőre kellett leállniuk a hajóknak, ami jelentősen visszaveti az export-import tevékenységet folytató cégeket.

„A szállításügyi minisztérium egyik államtitkára a helyszínen volt és arról tájékoztatott, hogy a Dunán jelenleg 250 megfeneklett hajó vár a vízszint emelkedésére” – mondta Borbély, aki szerint egyelőre csak abban reménykedhetünk, hogy „a Dunának sikerül profitálnia a környező országok esőiből”.

Tájékoztatása szerint a mínusz 150-es vízszint azonban még biztosítja a hő- és vízerőművek megfelelő működését és a cernavodai atomerőmű hűtésével sincsenek gondok. „A Duna alacsony vízállása egyelőre nem befolyásolja a villamos energia árát” – tette hozzá Borbély.

Az atomerőmű is veszélybe kerülhet

Kevésbé derűlátóak az energiaügyi szakemberek. Mint Nagy-Bege Zoltántól, az Országos Energiaügynökség vezérigazgatójától az Új Magyar Szó megtudta, ha a Duna vízszintje tovább csökken, befolyásolhatja a cernavodai atomerőmű működését is, hisz az ennek hűtéséhez szükséges vízmennyiség is szigorú normákhoz van kötve.

„Ha nem áll rendelkezésre az előírt vízmennyiség, leállíthatják mindkét reaktort” – fogalmazott a szakember, hozzátéve, ez csak legvégső esetben következhet be.

Nem kizárt a drágulás

Nagy-Bege Zoltán nem cáfolta, hogy ha a vízhozam nem áll vissza a normál szintre, a háztartások fogják leginkább megérezni az árak emelkedését, mivel – mint mondta – a vízi a legolcsóbban megtermelhető energia, és ha bizonyos mennyiség kiesik, azt csak drágábbal lehet pótolni.

Jelenleg elsősorban a Dunán elhelyezkedő egyes és kettes vaskapui, valamint az Olton levő erőművek termelése csökkent – mondta el az energiaipari szakember, aki arra is rámutatott, hogy ha a szárazság miatt a folyók hozama az ország más vidékein is apad, az ottani vízi erőművek által termelt villamos energia kiesését különböző egyéb, kisebb erőművek elindításával kell pótolni – például szén- vagy gázerőművekkel.