Politikai leszámolás a botrányos tanítvánnyal

A legvitatottabb szereplő a dél-afrikai politikai életben. Botrányait szinte lehetetlen felsorolni. A jelenlegi elnökért korábban „ölt volna”, mára legfőbb kritikusa lett. Tömegek állnak mögötte, jelenléte saját pártja számára mégis terhes. Az elnök pontot akar tenni a fiatal zseni politikai karrierjének végére, bebiztosítva ezzel saját újraválasztását. Bemutatjuk Julius Malemát, a kormánypárt ifjúsági szervezetének elnökét.

Megbotránkoztató, de az egyik legnépszerűbb – a jövő vezére?

Vitathatatlanul a dél-afrikai politika legszínesebb és legmegosztóbb személyisége, aki nyilatkozataival és cselekedeteivel mindig gondoskodik arról, hogy legyen miről beszélni a kontinens déli szegletében. A harmincéves Julius Malema gyerekként – kilenc évesen! – csatlakozott az apartheid bukása óta hatalmon lévő Afrikai Nemzeti Kongresszushoz (ANC). Malemát 2008-ban választották a párt ifjúsági tagozatának elnökévé, népszerűsége a fiatalok körében meghatározó, melynek súlya akkor válik európai szemmel érthetővé, ha hozzátesszük: a 48 milliós ország lakosságának 36 százaléka 15 és 34 év közötti.

Malema az ANC egyik legnépszerűbb tagja, még akkor is, ha nincs közvetlen jogalkotási jogköre, és a „felnőtt” párt ügyeibe sem szólhat bele. Népszerűségét a szegények millióinak támogatása jelenti. Sokan a jövő vezérét látják benne, ami alááshatja a hivatalban lévő elnök, Jacob Zuma újraválasztási terveit. Ezért aztán Malema jelenléte egyre inkább terhes a párt vezetése – elsősorban Zuma és támogatói – számára, így sokan tartják a mostani fegyelmi tárgyalást a Malemával való leszámolás első és utolsó lehetőségének. Ha ugyanis Malemát nem tudják valahogy háttérbe szorítani, a 2012-es tisztújító kongresszus nagyon szoros versenyt hozhat. Az pedig szinte biztos, hogy, aki a párt új vezetője lesz, később az ország elnökeként folytathatja. Ezért óriási a tétje a mostani fegyelminek.

Barátból ellenség – ki árult el kit?

Malema korábban Zuma pártfogoltja volt, kvázi felfedezettje. A fiatal Malema pedig kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy Zuma 2007-ben először átvette az ANC irányítását a korábbi elnöktől, Thabo Mbekitől, majd 2009-ben az ország elnökévé választották. Malema ott volt mellette a kampányban, mindvégig támogatva őt. Egyszer odáig ment, hogy azt mondta, Zumáért „ölni is képes lenne!” Ehhez képest egy dél-afrikai újság értesülései szerint a héten Zuma „kihajította” Malemát egy megbeszélésről, miután kemény szavakkal kérdőre vonta. „Kinek képzeled magad? Azt hiszed, te vezeted ezt az országot?” – fakadt ki Zuma. De hogyan jutottak idáig a korábbi szövetségesek?

Malema a héten azt nyilatkozta, hogy kapcsolata Zumával csupán hivatalos, nem személyes. Az elnök korábbi támogatója egyszer csak elkezdte bírálni mentorát, míg végül kemény kritikusa lett. Vezetési képességek hiányával és a szegények elhanyagolásával vádolta meg, míg szerinte a líbiai konfliktus kapcsán Zuma lepaktált a nyugati „imperialistákkal”. Nem hagyta szó nélkül az elnök poligám magánéletét sem, amivel szerinte rossz példát mutat az AIDS ellen folytatott küzdelemben. Azt állította, hogy visszaél elnöki hatalmával, lehetővé téve családtagjainak és barátainak, hogy kormányzati szerződések révén gazdagodhassanak meg.

Számos megnyilatkozásával szembefordult a hivatalos pártpolitikával, ám a legprovokatívabb megjegyzése az volt, hogy Zumánál még az a Thabo Mbeki ex-elnök is jobb vezető volt, akit Malema mindig is megvetett. Zuma hosszú ideig tűrt, mígnem tavaly áprilisban betelt a pohár. Ekkor állíttatta először a párt fegyelmi bizottsága elé a „hűtlen tanítványt”. Malema ekkor úgy érezte, hogy cserbenhagyták azok, akikben ő mindig bízott. „Egy dolog, amit megtanultam, hogy a politikában soha senkiben nem szabad bízni” – mondta később.

Szexista megjegyzés, rasszista dal, meghökkentő nyilatkozatok – best of Malema!

Fiatal kora és a közéletben eltöltött rövid ideje ellenére megszámlálhatatlan azon nyilatkozatainak és egyéb megnyilvánulásainak száma, amik az utóbbi három évben beszédtémát szolgáltattak Dél-Afrikában. A teljesség igénye nélkül néhány következzen néhány emlékezetes, kivétel nélkül botrányt kavart pillanat.

Miután a Twitter világában kevéssé jártas Malema megtudta, hogy a közösségi oldalon huszonketten írogatnak a nevében, nemes egyszerűséggel megfenyegette az oldal illetékeseit, hogy „betiltatja a Twittert”. Ezen ötletével vidám perceket szerzett a világ egyik legnagyobb oldala felhasználóinak, akik hozzászólások tömegével „támadták meg”.

Egyik legbotrányosabb ügye a „Shoot the Boer” esete, amikor egy, a gyarmati időszakban született dalt énekelt el egy rendezvényen. A dal, amely arra szólít fel, hogy „lődd le a fehér farmert”, az apartheid éra egyik szimbolikus nótája volt. A dalt egy dél-afrikai bíróság betiltotta az uszító jellegére hivatkozva, ennek ellenére azt Malema továbbra is előszeretettel énekli.

Kevésbé botrányos, de politikailag annál inkább felkavaró volt azon követelése, hogy államosítsák az ország arany- és gyémántbányáit, ez ugyanis számos, a kormánypártot támogató pénzügyi kört aggodalommal töltött el.

Hogy nemzetközi „hírnevéről” is gondoskodjon, a BBC egyik riporterét egy interjú alkalmával elzavarta, később „átkozott ügynöknek” nevezve azt. Az újságíró bűne az volt, hogy támadó éllel tette fel kérdését.

Sikerült megtalálnia a nőket is: a Zuma elnököt nemi erőszakkal vádoló nő ügyét elbagatellizálva azt mondta, hogy a nő biztos élvezte az együttlétet, és „kellemes időt” töltöttek el. Zumát a nemi erőszak vádjában egyébként felmentették.

Szilárd álláspontot képvisel a földkérdéssel kapcsolatban is. Véleménye szerint a fehér dél-afrikaiak bűnözők, így úgy is kell kezelni őket, hiszen ellopták a földet a feketéktől. A szomszédos Zimbabwében tett látogatását követően pedig azt nyilatkozta, hogy a Mugabe elnök alatti zimbabwei földosztás követendő példa. Később pontosított és hozzátette, hogy „az erőszakot leszámítva”.

Az utolsó csepp a pohárban legutóbbi kijelentése volt, amelyben három héttel ezelőtt a fiatal szervezet azon terveiről beszélt, hogy egy „botswanai alakulat” segítségével kellene egyesíteni az ottani ellenzéket, hogy megdöntsék a demokratikusan megválasztott botswanai kormányt. A párt nyilvános bocsánatkérésre utasította, ám a történet itt nem ért véget.

Szögesdróttal vették körül a tárgyalás épületét

Az ANC-nek sokak szerint már korábban fel kellett volna lépnie a fiatal vezérrel szemben, ám eddig vártak. Talán abban reménykedve, hogy Malemát nem választják újra az ifjúsági szervezet élén. De újraválasztották. Első dolga régi-új elnökként pedig a Botswanával kapcsolatos botrányos megnyilvánulás volt, ami nemzetközi megrökönyödést keltett, az ANC pedig egyértelműen elítélte azt. Most úgy tűnik, ez a nyilatkozat jó ürügyet szolgáltat az eltávolítására, vagy legalábbis annak megkísérlésére. Julius Malemát fegyelmi bizottság elé állították, másfél éven belül másodjára. Tavalyi fegyelmije „próbaidőre bocsátással” ért véget, vagyis meghatározott ideig tartózkodnia kellett (volna) a pártot megosztó megnyilatkozásoktól.

A mostani tárgyalás tétje már nagyobb. Ha bűnösnek találják, tagságát felfüggeszthetik, de akár ki is zárhatják a pártból. Ez pártelnöki – és későbbi elnöki – ambícióinak végét jelentené. Cserébe viszont az érte előszeretettel utcára vonuló hívei hatalmas felfordulást kelthetnek országszerte – ez lehet a párt és a bizottság nagy dilemmája. Ebből kapott ugyanis ízelítőt Dél-Afrika a héten, megkezdődtek ugyanis az első meghallgatások. Malema szimpatizánsai a tárgyalás épülete elé vonultak, köveket dobáltak, gyújtogattak, dél-afrikai és ANC-zászlókat, valamint Zumát ábrázoló pólókat és posztereket égettek el. A hét elején felmerült, hogy egy titkos helyen folytatják tovább az eljárást, erre azonban később nem került sor. Az épületet mindenesetre korlátokkal és szögesdrótokkal vették körbe.