Az eurókötvények ára a szuverenitás feladása

Vezető európai tisztségviselők az Európai Központi Bank elnökével az élen cáfolták, hogy az eurózóna bankrendszere likviditási és tőkefedezeti gondokkal küszködne. Az eurókötvények bevezetésének messzeható következményei lennének a tagállamok fiskális szuverenitására – figyelmeztetett az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.

Az Európai Központi Bank elnöke egy parlamenti vitán cáfolta, hogy az eurózóna bankrendszerének likviditási gondjai lennének, némileg ellentmondva Cristine Lagarde-nak, az IMF vezérigazgatójának, aki a hétvégén az európai bankok alultőkésítettségének veszélyére figyelmeztetett. Jean-Claude Trichet az eurózóna más vezető tisztségviselőivel egyetemben az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottsága által szervezett, a válságnak szentelt vitán igyekezett cáfolni azt a benyomást, hogy az euróövezet bankrendszerének egésze nagy bajban lenne.

Hasonló húrokat pengetett az EU gazdasági és pénzügyi biztosa is, aki leszögezte, hogy az Európai Unió bankjai sokkal jobban fel vannak tőkésítve, mint egy évvel ezelőtt. Ezt Olli Rehn szerint a nyáron zárult banki stressz tesztek is igazolták, hiszen közvetlenül ezt megelőzően a pénzügyi intézetek körülbelül 50 milliárd euróval növelték a tőkéjüket. A biztos szerint a nem megfelelő anyagi helyzetben lévő bankok esetében a magánszektor által felkínált megoldások előnyt élveznek, ám ezek hiányában elkerülhetetlen az állami beavatkozás. Rehn ugyanakkor azt is elismerte, hogy az újratőkésítési erőfeszítések ellenére „az EU bankjai az elmúlt hetekben nehezen jutottak kölcsönökhöz”. Ám ahogy a bankok újratőkésítése előrehalad, úgy javulhatnak majd a finanszírozási feltételeik is – tette hozzá Olli Rehn.

Az EKB éléről októberben távozó Jean-Claude Trichet azzal érvelt, hogy az európai bankrendszer egésze óriási, 13-14 billió eurónyi fedezettel rendelkezik. Ez szolgál fedezetként ahhoz, hogy az említett pénzintézetek – Trichet szerint ezek száma jelenleg 470, de potenciálisan 6 ezer európai bank lenne jogosult rá – hozzáférjenek a frankfurti pénzintézet likviditási hiteleihez. Az EKB elnöke megerősítette, hogy az euróövezet „jegybankja” minimum 2012 januárjáig folytatja a bankok refinanszírozását lehetővé tévő műveletet. A központi bank augusztusban fokozta újra a szerepétől meglehetősen idegen kiterjedt hitelezési politikát, miután az újabb piaci turbulenciák miatt drámai mértékben romlottak elsősorban az eurózóna perifériáján elhelyezkedő országok pénzintézeteinek a hitelfelvételi kondíciói. A parlamenti vitán felszóló képviselők többsége méltatta az EKB közbelépését, bár akadt olyan képviselő is, így a flamand színekben mandátumot szerzett Jan Eppink, aki aggodalmának adott hangot, hogy az EKB a szerinte kétes hitelnyújtási műveleteknek köszönhetően maga is rossz bankká válhat.

Sokak véleményét tolmácsolva Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter a vitán úgy fogalmazott, hogy „az EKB monetáris lépései a nyári hónapokban megmentették az eurót és Európát”.

A képviselők közül többen is bírálták a gazdasági kormányzás jelenlegi gyakorlatát, ami egyesek szerint az állam- és kormányfők többé-kevésbé rendszeres ülésein alapul. „Nem lehetnek a vezetők másodállásban a gazdaság irányítói. A monetáris unió politikai uniót követel” – fogalmazott Ottmar Karas osztrák néppárti képviselő. Wolf Klinz német szabaddemokrata politikus pedig azt javasolta, hogy a gazdasági és pénzügyi biztos elnökölje a pénzügyminiszteri üléseket, ahogy azt Catherine Ashton a külügyekben teszi. Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke is úgy vélte, hogy az nem hiteles gazdaságirányítás, amikor a vezetők évente kétszer összeülnek, és utána azt várják, hogy „a világ térdre boruljon előttük”. Juncker ugyanakkor a tőkepiacoknak mindenáron való megfeleléssel sem értett egyet, mint rámutatott, a politikusok a köz érdekét kell, hogy szolgálják és ezért nem követhetik minden alkalommal a piac logikáját.

Olli Rehn emlékeztetett rá, hogy az Európai Tanács elnöke a Bizottság és az Eurócsoport elnökével együtt októberben javaslatot terjeszt majd elő arról, hogyan javítsák a munkamódszereket az euróövezetben és hogyan javítsák a válságkezelést. A biztos szerint mindenekelőtt nagyobb intézményi tisztánlátásra van szükség: „el kell gondolkoznunk azon, hogyan javítsuk a munkamegosztást és hogyan osszuk meg a felelősséget amikor állam- és kormányfői, illetve pénzügyminiszteri szinten ülésezik az Eurócsoport, a támogató struktúrákat és a kommunikációt is ideértve” – közölte.

Rehn arra is kitért, hogy a Bizottság az EP követelése előtt meghajolva a közeljövőben jelentést készít az eurókötvények különböző alternatíváiról, továbbá az ezekkel kapcsolatos technikai részletekről. Emlékeztetett rá, hogy nagyok a várakozások a tekintetben, hogy az euróövezeti tagok közös kötvénykibocsátása hozzájárulhat az adósságválság megoldásához, ahogy azt számos képviselő is vélelmezte. Rehn ugyanakkor figyelmeztetett, hogy bármilyen formában is vezetnék be az eurókötvényeket, azt lényegesen megerősített fiskális felügyeletnek és politikai koordinációnak kell követnie az erkölcsi kockázatvállalás elkerülése és a fenntartható költségvetési politikák biztosítása érdekében. „Ennek elkerülhetetlen következményei lennének a fiskális szuverenitásra, amiérdemi vitát tesz szükségessé az euróövezeti tagok között arról, hogy készek-e elfogadni ezt” – fogalmazott az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.

A parlamenti vita résztvevői a július 21-i eurócsúcson elfogadott átfogó válságkezelő csomag mielőbbi tagállami ratifikációját és végrehajtását is sürgették. Rehn reményét fejezte ki, hogy a folyamat szeptember végéig lezárul.