Telenovellába illik a guatemalai elnökválasztás

A Kitekintő bemutatja a “Guatemalai elnöki harc” című telenovellát. A főszerepben a biztos befutó ex-tábornok, az elnöki posztért mindenre képes, férjét hátrahagyó asszony és a korábbi pap. Hátradőlhet-e a jelentős előnyt birtokló tábornok? Ki kerekedik felül az igazságszolgáltatás és az elvált nő küzdelmében? Elképzelhető, hogy paraguayi mintára egy korábbi pap lesz az új elnök? Választ kapunk a mai epizódból!

Több mint 7,3 millió gutemalai választásra jogosult járulhat majd az urnákhoz szeptember 11-én, hogy megválassza az ország elnökét és alelnökét, a Kongresszus 158 mandátumának betöltőjét, a Közép-amerikai Parlament be delegált húsz képviselőt, továbbá 333 önkormányzati pozíciót töltsön fel a 2012-2016-os ciklusra. A választás egyedülálló abból a szempontból, hogy az ország demokratikus történelmében -1986 óta- most először nem indul jelölt a hatalmon lévő kormánypárt színeiben. Ismerkedjünk meg történetünk főszereplőivel!

Van, aki hátradőlve várja szeptember 11-et 

Az elnöki posztra legnagyobb esélyes az ellenzéki – és visszavonult tábornok – Otto Pérez Molina, aki a helyi El Periódico napilap által végzett felmérés szerint 44,8 százalékos várható eredményével toronymagasan nyeri majd a választásokat. Előnye akkor válik igazán tekintélyt parancsolóvá, ha megjegyezzük, a második helyen lévő jelölt az előrejelzések szerint a voksok csupán 11,7 százalékára számíthat. Számos aspiráns méretteti meg magát, de a harmadik helyezett válallkozót leszámítva -ő tíz százalékon áll- a többiek a három százalékot sem érik el. Pérez Molina, aki a jobboldali Hazafi Párt (Partido Patriota) jelöltje, a júniusi adatokhoz képest közel öt pontos népszerűség-növekedést regisztrálhat.

A nagyot álmodó First Lady, aki ex-férje babérjaira tör   

A napilap felmérésében nem szerepel Sandra Torres, aki a jelenlegi elnök, Álvaro Colom volt felesége. A közvélemény-kutatások szerint közel 20 százalékon lévő ex-first lady a befutónak jósolt Pérez Molina egyetlen igazi kihívója volt, a második helyet elfoglalva.

A guatemalai alkotmánybíróság azonban augusztus elején elutasította kérelmét, kvázi kizárta az elnöki székért folytatott versenyből. Olyan dolog történt ugyanis, ami a latin-amerikai demokráciák történetében még soha. Sandra Torres áprilisban elvált férjétől, a leköszönő elnöktől. Az ok? Az ország alkotmánya tiltja, hogy a hivatalban lévő államfő közeli hozzátartozói -ilyen a házastárs- az elnöki pozícióra pályázzanak.

Az elnöki pár így egy átlátszó jogi kiskaput választva felbontotta házasságát, annak reményében, hogy az alkotmány szó szerinti olvasatában így elhárul az akadály, és a kedves nej -immár elnöknő- férje nyomdokaiba léphet. A társadalom elsöprő többségében

felháborodást kiváltó válást azonban az alkotmánybíróság a jogszabályok megkerülésének ítélte, Sandra Torres elnökjelölti kérelmét pedig elutasította. Se férj, se elnöki palota.

Minden sorozatban kell egy pap

Harold Caballeros ügye is a legfelsőbb bíróság elé került, ahol esetében -ellentétben Sandra Torresszel- fel sem merült a jogszabályok megkerülése. A hat órás vitát követően a testület 8:5 arányban úgy találta, hogy Caballeros indulása nem sérti az alkotmányt. Indokolásuk szerint a “vallási vezetői tisztség nem örök”, az feloldható.

Cabelleros korábban az El Shaddai vallási közösség papja volt, ezért a választási bíróság alkotmányba ütközőnek találta jelölését. A törvény kimondja ugyanis, hogy nem lehet elnökjelölt az, aki bármely vallásban tisztséget tölt be. Caballeros 2006-ban viszont lemondott ezen titulusáról és hátrahagyva az eklézsiát megalapította a “VIVA” pártot (Értékekkel Élni – Vivir con Valores), mely mostani jelölését támogatja.

A közép-amerikai választásokról bővebben legújabb elemzőfüzetünkben olvashat!