Kaotikus a helyzet Líbiában

A hétvégén jelentős előrelépést értek el a február óta küzdő líbiai felkelők, a 41 éve regnáló Moammer Kadhafi és támogatói szorult helyzetbe kerültek, hiszen az ellenzékiek már a fővárosban vannak, a világ vezetői pedig gyors egymásutánban kifejezték abbéli meggyőződésüket, hogy a Kadhafi rezsimet utolérte a vég. Ennek ellenére a harcok még közel sem zárultak le, az ellenállók különböző csoportjai között igen ellentétes információk keringenek a jelenlegi helyzetről, Líbia egykori teljhatalmú urának fia, Szaif al-Iszlám pedig igen magabiztosan adta hírül, hogy az ellenzéki erők órái meg vannak számlálva.

Nehéz lenne megítélni, hol tartanak most a líbiai harcok. A Kadhafi-ellenes felkelők hétvégén minden eddiginél nagyobb sikert értek el, benyomultak a fővárosba és azóta is irányításuk alatt tartják Tripoli egy részét. Az első kérdés azonban rögtön ennél a pontnál felmerül, hiszen maguk az ellenzéki erők sem tudnak egyértelmű választ adni arra, mégis meddig terjed ki fennhatóságuk a kulcsfontosságú városban. A bizonytalanságot pedig csak tetézi, hogy a Kadhafihoz lojális erők, akik a világ vezető hatalmainak felszólítására sem tették még le a fegyvert, arról számoltak be, hogy még mindig ők uralják a város 80 százalékát, míg egyes felkelő csoportok nagyjából ugyanekkora részt könyvelnek el a magukénak, a BBC helyi tudósítója szerint lehetetlen megállapítani melyik félnek van igaza.

Az elmúlt napokban arról is érkeztek hírek, hogy Kadhafi három fia az ellenzéki csoportok fogságába esett, azonban ezek a hírek is megkérdőjeleződtek, amikor az egykori vezető egyik gyermeke, Szaif al-Iszlám az előző éjszakát a Kadhafihoz hű erők egyik bázisán, a Rixos Hotelben töltötte külföldi újságírók kérdéseire válaszolva. A BBC helyi tudósítója szerint az sem egyértelmű, hogy férfi megszökött vagy egyáltalán nem került fogságba. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) emberiesség elleni bűncselekmények vádjával kívánja bíróság elé állítani a Szaifot, Moammer Kadhafival és Abdullah al-Sanusszi titkosszolgálati vezetővel együtt, ezért hétfőn felvették a kapcsolatot az ellenállókkal, hogy Hágába szállíthassák Saif al-Islamot. Az ICC szóvivője szerint kedden az ellenállók különböző csoportjaitól ellentétes információkat kaptak atekintetben, hogy egyáltalán fogságba került-e a Kadhafi fia, ez is jól példázza a felkelők közötti információáramlás hiányosságait és a szervezetlenséget.

Szaif al-Iszlám az újságírók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy édesapja biztonságban van, továbbra is Tripoliban tartózkodik. Emellett igen magabiztosan állította, hogy „megtörték az ellenállók csapatait, akik csapdába estek a fővárosban.”

Ezzel párhuzamosan a líbiai ellenállók Nemzeti Átmeneti Tanácsa (NTC) úgy határozott, ha a biztonsági körülmények lehetővé teszik, szerdán Bengáziból a fővárosba repülnek és hozzálátnak az új kormányzat létrehozásához. A tanács vezetője, Musztafa Abdul Dzsalil hozzátette, Kadhafi támogatói fair és igazságos eljárás során lesznek felelősségre vonva tetteikért, a líbiai polgárokat pedig arra kérte, senki ne vegye a maga kezébe az igazságszolgáltatást, hiszen egy esetlegesen kirobbanó véres bosszúhadjárat csak aláásná az ellenálló csoportok legitimációját. Az átmeneti vezetés jelenleg Bengáziban tartózkodik, ahol a török külügyminiszter társaságában került sor a közös sajtótájékoztatóra.

Több elemző felhívta a figyelmet a hosszabb távú kockázatokra is. Bár jelenleg is igen képlékeny és a bizonytalan a líbiai helyzet, nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy közel sem garantált az ország békés újjáépítése a Kadhafi-párti erők és a felkelők közötti harcok elcsendesedése után. Egy neve elhallgatását kérő korábbi amerikai diplomata külön kiemelte, hogy a líbiai törzsi és politikai megosztottság a legrosszabb esetben egy „második Szomália” kialakulásához is vezethet, főleg ha számba vesszük az országban található fegyverkészletek mértékét és azt a tényt, hogy ismét egy olyan ország politikai vezetése omlik össze és hagy maga után hatalmi vákuumot, amely soha nem ízlelte meg a modern értelemben vett demokráciát. Ezt pedig csak tetézi föld mélyén található nyersanyagok kiaknázásából származó bevételek feletti uralom kérdése és az ebből kipattanó feszültségek.