Gázvezetékkel kötnék össze a két Koreát?

Nem a világbéke iránti feltételen elkötelezettsége, hanem a felvevőpiacok diverzifikálásában való érdekeltsége miatt szeretné a Gazprom elérni Észak- és Dél-Korea viszonyainak javulását. Egy gázvezetéket ajánl, amivel minden fél jól járna.

A Kogas, a Dél-Korea gázellátásáért felelős cég jelenleg a világ legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) importőre. Az északi szomszéddal való feszült politikai viszonyok miatt azonban csak tankerhajók segítségével juthat hozzá az évi több mint 30 millió köbméter cseppfolyósított gázhoz – a vezetékes megoldásnál jóval borsosabb áron.

A Gazprom és a Kogas már 2003 óta folytat tárgyalásokat egy gázvezeték megépítéséről, amely Észak-Koreán keresztül haladna át, de a megbeszélések mindezidáig nem jártak sikerrel. A két ország közti 1953-ban kötött fegyerszünet igen törékeny, amint azt az azóta kialakult számos határmenti csetepaté is példázza. Se Észak-Korea atomprogramja, se a hidegháborúból örökölt „blokk-logika” nem tette lehetővé, hogy a két ország közelebb kerüljön egymáshoz. Éppen ezért is lehet mérföldkő a két ország kapcsolatában a közös gázvezeték.

Kim Szunghvan, Dél-Korea külügyminisztere hétfőn jelentette be, hogy Észak-Korea támogatná a Gazprom és a Kogas közös projektjét.

Észak-Korea pénzt keresne a gázvezetékkel, míg Dél-Korea alacsonyabb áron juthatna hozzá a gázhoz… Mindenki jól járna ezzel a projekttel” – mondta az észak-koreai külügyminiszter.

A Gazprom pedig több gázt exportálhatna a Szahalin-2 gázlelőhelyről (tavaly 1,5 millió köbméter LNG gázt szállítottak innen Dél-Koreának).

Természetesen nem lehet megfeledezni arról, hogy Észak-Koreában se az emberi élet, se az emberi élet minőségének fontossága nem vetekedhet a mindenkori biztonságpolitika reális vagy irreális céljaival. A gázháborúk a „keleti fronton” valószínűleg nem egy, és nem is két hétig tartanának.