Lassultak, de nem pánikolnak a németek

Csalódással fogadták a szakértők a német gazdasági növekedés lelassulását, de szinte egybehangzóan hangsúlyozzák, hogy pánikra semmi ok.

A szövetségi statisztikai hivatal a hét elején tette közzé a hazai össztermék (GDP) második negyedévi alakulására vonatkozó adatokat, amelyekből kitűnt, hogy a növekedés elmaradt a várakozásoktól, és mindössze 0,1 százalékkal haladta meg az első negyedévit.

Gazdasági szakértők előzőleg legkevesebb 0,5 százalékos növekedéssel számoltak. A nemzetközi gazdasági, illetve pénzügyi válságot követően, 2009 tavaszán kezdődött fellendülés óta a mostani a legalacsonyabb konjunkturális növekedés.

Philip Rösler gazdasági miniszter egy csütörtöki interjúban meglehetősen diplomatikusan azt hangoztatta, hogy a gazdasági aktivitás Németországban jelenleg „szünetel”. Rösler szerint az első pillantásra gyengének tűnő fejlődési ütem lényegében nem marad el különösebben a kormány előzetes várakozásaitól, különös tekintettel arra, hogy az első negyedévi növekedés rendkívül erős volt. Ebből fakadóan a lassulás csupán egyfajta  reflexet jelent – fogalmazott a liberális politikus. Az első negyedévi növekedés 1,3 százalékos volt, amivel Németország messze megelőzte az euróövezeti térség valamennyi nagyobb országát.

Az adatok szerint egyébként a második negyedévi növekedés az euróövezetben átlagosan 0,2 és 0,8 százalék között mozgott. Franciaországban ugyanakkor a növekedés a korábbi 0,9 százalékról 0 százalékra esett vissza, míg Olaszországban 0,3, Spanyolországban pedig 0,2 százalékos növekedést regisztráltak.

A német növekedés lassulása a közgazdászok többsége számára csalódást okozott,  különös tekintettel arra, hogy Németország mostanáig Európa növekedési mozdonyának számított.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) értékelése szerint  második negyedévi növekedési visszaesés fékezően hathat ugyan, de távolról sem jelenti a fellendülés végét. Az intézet becslése szerint az egész évre érvényes növekedés még mindig elérheti a 3 százalékot, ami nem sokkal maradna el a tavalyi – rekordnak számító – 3,6 százaléktól. Hasonló álláspontot fogalmazott meg az Ifo intézet is.

A szakértők szerint a növekedés lassulásában különös szerepe volt annak, hogy az építőipar  az első negyedévben rendkívül gyors ütemben  erősödött, utána viszont jelentős visszaesés következett be. Az idézett szakértők úgy vélekedtek, hogy ezen a téren a harmadik negyedévben ismét fellendülés várható.

A gazdaságkutatók számára némi rejtélyt okozott a lakossági fogyasztás visszaesése. Ez a fogyasztás rendszerint a hazai össztermék felét teszi ki, a második félévben azonban nem járult hozzá a növekedéshez.  Mindez annak  ellenére alakult így, hogy  a csökkenő munkanélküliség, a növekvő foglalkoztatottság és a csekély mértékben növekvő bérek miatt tulajdonképpen az ellenkezőjének kellett volna történnie. A szakértők szerint azonban a második félévben a csökkenő infláció, valamint a növekvő bérek kedvező irányban befolyásolhatják majd a magánfogyasztást, ami a külső nehézségek miatt ismét a német növekedés legfőbb hazai motorja lehet.

Általános vélekedés szerint – hacsak  nem kerül sor az euróövezeti adósságválság rendkívüli kiéleződésére – Németországban nem fenyeget a recesszió veszélye, és az ország visszatér a normális növekedési pályára.