Nem biztos a mentőcsomag sorsában Radicová

Iveta Radičová nem köti az első és a második euróövezeti mentőcsomagról való szavazást, amelyek az eurót lennének hivatottak megmenteni, a kormány sorsához. Bár amikor Szlovákia jövőjének és az euróövezeten belüli helyzetének szempontjából ettől lényegesen kisebb volt a tét, nem volt rest ezzel fenyegetőzni.

Emlékezzünk például a főügyészválasztás kapcsán kialakult kalamajkára, amikor is a miniszterelnök asszony hajthatatlan volt, s azt mondta, ha Dobroslav Trnkát válasszák a képviselők újra főügyésznek, ő bizony lemond. De ugyanez volt a kiindulási alap a pártbéli kollégájával, Ivan Miklošsal való küzdelme során is a kassai adóhivatal bérleti szerződése kapcsán kirobbant ügyben. A KDH-s Anton Marcinčin állt elő azzal az ötlettel, hogy a kilátástalannak tűnő helyzetben a menőcsomagokról való szavazást a kormányfő kösse a bizalomról való szavazáshoz. Radičová asszony azonban úgy tűnik, ezúttal sokkal óvatosabb, ki is jelentette nagy hamar, hogy ez helytelen lépés lenne. Mivelhogy ezzel negatív jelzéseket küldenénk a pénzpiacnak, ami csak Szlovákiára kárára válna. Továbbra is úgy gondolja, hogy a dologban egyezségnek kell születnie.

Ellenkőzeleg, Ján Baránek politikai elemző azon a véleményen van, ha a mentőcsomagokról való szavazást a kormány lemondásához kötnék, a liberálisok visszalépnének, mert a kormány bukásával Sulík politikai hullává válna. Befelé azonban negatív jelzésértékű lenne ez a lépés, mivel úgy tűnne, hogy a kormányfő akár Szlovákia eladósodása árán is más országokat akar megmenteni, ami szöges ellentétben áll az SDKÚ választási ígéreteivel. Baránek szerint ha a szlovák parlament nem is szavazza meg a mentőcsomagokat, az euróövezet megmentése szempontjából ez nem bír nagy jelentőséggel. Az ugyanis nem Szlovákián áll vagy bukik, bár a mentőmechanizmus keretének kibővítéshez minden tagország szavazatára szükség van.

Ugyan a liberális párt köti az ebet a karóhoz, hogy szeptemberben nem szavazza meg a mentőcsomagokat, a kormányfő egyelőre nem adja fel, s további tárgyalásokat folytat a valamennyi parlamenti párt képviselőivel abban a reményben, hogy végül sikerül egyezségre jutni. Az SaS szavazatai nélkül a koalíció azonban nem rendelkezik elegendő szavazattal ahhoz, hogy a Brüsszel által előírt változtatásokat megszavazza. A gazdasági miniszter és az SaS alenöke, Juraj Miškov mégsem gondolja úgy, hogy pártjának elutasító álláspontja a kormánykoalíció felbomlásához vezetne. Szerinte a koalíciós SaS csak szigorúan tartja magát a kormányprogramban foglaltakhoz, ahol egy szó sincs arról, hogy emelni kellene a mentőcsomag keretét vagy hogy bármilyen további fedezetet kellene nyújtanunk, illetve hogy egyet kellene értenünk a Görögországnak nyújtandó segítséggel. Arról viszont szó van benne szerinte, hogy az Európai Unión belül akár az ország irányított csődje mellett állunk ki. Mi csak a kormányprogram szerint járunk el – jelentette ki Miškov.

Az ellenzéki Smer nem zárkózik el a kormányfő által bejelentett tárgyalásoktól. Elutasítja azonban mind a 62 parlamenti szavazatával a segítséget, ha a kormánykoalíció nem lesz egységes a kérdésben. Azt állítják, még mindig érvényes ez a feltételük. Ha tehát meglesz a kormányon belüli egyezség, melléjük áll a Smer is. Egyébként bizonytalanná válnának a kötelezettségvállalásaink – véli Branislav Ondruš, a Smer képviselője.

Az euróövezeti mentőmechanizmus, azaz a közös euró megmentésének ügyében már a köztársasági elnök is angazsálta magát. A héten találkozott a liberális párt elnökével, Richard Sulíkkal és a kereszténydemokraták főnökével Ján Figeľlel, valamint a párt képviselői csoportjának vezetőjével, Pavol Hrušovskýval is. A politikusok egyelőre csak abban állapodtak meg, hogy Szlovákia mentőmechanizmussal kapcsolatos álláspontja nem veszélyeztetheti az euróövezet jövőjét, mivel az az ország gazdaságát is érintené.

Felvidék.ma

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »