MKP-Híd: fej-fej mellett

A szlovák állampolgársági ellentörvény módosítása kulcsfontosságú a magyar szavazatokért küzdő pártok, az MKP és a Híd-Most életében. Bár a törvénymódosítás a kormányprogram része, s teljesítése szimbolikus szakítást is jelentene a Fico-ciklussal, mégsincs meg hozzá a szükséges politikai hajlandóság. Így már több, mint százan veszítették el szlovák állampolgárságukat a volt kormányzat törvényének köszönhetően. A Híd az Alkotmánybíróságon orvosolná a problémát, az MKP a parlamenten kívülről a kormányt támadja, lévai elnöke pedig nyilvánosság előtt vállalja magyar állampolgárságát. Ősszel még nem várható megoldás.

Híd: a parlamenti kudarc után jöhet az Alkotmánybíróság

Bugár Béla bejelentette, nem lát sok esélyt arra, hogy az ősz folyamán eltöröljék a Fico-féle állampolgársági ellentörvényt. Ezért a más állampolgárságot szerző, s a hatályos törvény értelmében emiatt szlovák állampolgárságukat elvesztő polgárokat arra biztatja, forduljanak bírósághoz. A törvény módosításához ugyanis nincs meg a szükséges parlamenti többség, hiszen az amúgy is ingatag többségből a kérdésben mind Igor Matovic, mind a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) néhány képviselője a változtatással szemben foglal állást.

Azt követően, hogy a kérdés megfeneklett, egyre csökken a politikai akarat a változtatásra, hiszen Magyarországról egyre gyakrabban hallani azt, hogy az állampolgárság mellé szavazati jogot is kapnak a határon túli magyarok. Látva a fennálló helyzetet, a Híd ezúttal az Alkotmánybíróságon kívánja megtámadni az ellentörvényt, hiszen a Szlovák Köztársaság Alkotmányának ötödik cikkelyének második bekezdése kimondja: „Senki sem fosztható meg a Szlovák Köztársaság állampolgárságától akarat ellenére”.

Az alkotmánybírósági beadványhoz 30 parlamenti képviselő aláírása szükséges, a Híd frakciójának viszont csak 14 képviselője van. Bugár úgy látja, a kormánypártok közül a leginkább a Szabadság és Szolidaritás (SaS) honatyáit lehetne meggyőzni arról, hogy támogassák a beadványt, s a közeljövőben megkeresik Sulíkékat az ügyben.

MKP: A Híd nem tartja be választási ígéreteit

A számtalan ütköző érdekből fakadóan tavaly nyáron egy kompromisszumos kormányprogramot sikerült elfogadnia a koalíciónak. Az MKP már ekkor felhívta figyelmet ennek problémáira, s hiányosságaira. Megjegyezték, hogy a magyar kisebbség érdekvédelmét továbbra sem merik felvállalni, ami nagyon jól megmutatkozik a nemzeti szimbólumokról szóló törvény, a nyelvtörvény, vagy az állampolgársági törvény kapcsán. Ekkor Bugár Béla arra hivatkozott, hogy bár nem sikerült mindent belevenniük a kormányprogramba, az abban foglaltakat – beleértve az állampolgársági ellentörvény eltörlését – maradéktalanul teljesíteni fogják. Ez viszont elmaradt a csupán némileg megváltozott politikai erőviszonyok szerencsétlen alakulása miatt. Ennek alapján Berényi József kijelentette, hogy az, hogy nem tudják megfelelően módosítani az ellentörvényt, „a kormányprogram látványos nem teljesítése“.

Ennek ellenére a pártelnök előrelépésként értékeli, hogy a Híd az Alkotmánybíróságra kívánja adni az ellentörvényt, viszont azt is megjegyezte, ezt a lépést már régen megtehették volna, hiszen már februárban kiderült, hogy a kormánykoalíciónak nincs meg a többsége az állampolgársági törvény módosításához. Berényi szerint néhány hónappal ezelőtt nagyobb esély lett volna arra, hogy gond nélkül összegyűjtsenek 30 parlamenti képviselői aláírást, melyek az alkotmánybírósági beadványhoz szükségesek. „Figyelemmel fogjuk kisérni az alkotmanybírósági beadvány sorsát, annak esetleges elmaradasát pedig ezek után számon fogjuk kérni” – nyilatkozta a Bumm.sk-nak.

Két külön út az MKP-ban: Berényi József és Gubík László

A napokban látott napvilágot az MKP lévai elnökének közleménye, melyben a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy felvette a magyar állampolgárságot tudva azt, hogy a hatályos szlovák jogszabályok értelmében ez a cselekedete a szlovák állampolgárságának elvesztésével jár. Gubík László emellett ragaszkodik szlovák állampolgárságához is, hiszen az alkotmány kimondja, hogy ettől akarata ellenére nem lehet megfosztani.

A bátor kezdeményezéshez csatlakozott a Via Nova ICS szervezet is. A szervezet vezetője, Samu István közleményében kijelentette, hogy teljes mellszélességgel támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely alulról jön, hiteles és őszinte, valamint a szlovákiai magyar fiatalok érvényesülési lehetőségeinek kiszélesedését elősegíti – áll a közleményben. A szervezet szerint ilyen a kettős állampolgárság intézménye is, beleértve nem csak a magyar-szlovák, hanem a szlovák-cseh, lengyel-szlovák stb. kettős állampolgárság lehetőségét is. „Ne féljünk az antidemokratikus és alkotmányellenes törvénykezéstől!” – áll a közleményben.

Gubík László vállalásából erőt merítve a Via Nova ICS komáromi járási vezetősége elhatározta, hogy még augusztus folyamán mediatizált fórumot kezdeményez, amelyre várják azokat a szlovákiai magyar polgárokat, akik nyíltan felvállalják, vagy nyilvánosan kérvényezik a magyar állampolgárságot. Samu István közölte: maga is ezen a fórumon tölti ki, és adja fel kérvényét. 

Pártelnöki tisztségéből fakadóan Berényi József másfajta magatartásra kényszerül, ugyanis esetében a magyar állampolgárság megszerzésének nyilvánosságra hozatala nem csak a szlovák állampolgárságának, hanem elnöki székének elvesztésével is járna. Mint ismeretes az SNS beadványa nyomán a belügyminisztérium levélben is megkereste Berényit arról faggatva őt, hogy jelenleg a Szlovák Köztársaság állampolgára-e. Válaszában emlékeztette a belügyminisztériumot a szlovák alkotmány már idézett passzusára, így „a feltett kérdést tárgytalannak tartom” – írta az MKP elnöke.

Bár az MKP minden jogi segítséget megad Gubíknak, az MKP elnöke figyelmeztetett, azok akik a magyar állampolgárság nyílt vállalása mellett döntöttek, a szlovákiai parlamenti választásokon sem vehetnek majd részt, sem jelöltként, sem szavazóként. Tehát a megindult mozgalom komoly nyomásgyakorló tényező is lehet a törvényhozókra, sikertelenség esetén viszont súlyos érvágás lehet a magyar érdekérvényesítés szempontjából.

Mi várható ősszel?

Egyelőre lehetetlen megmondani, hogy hova vezetnek az említett kezdeményezések. Azt már Bugár Béla is belátta, hogy a parlamentben kevés az esély egy mindenki számára megfelelő kompromisszum meghozatalára. Az Alkotmánybírósági beadványhoz még össze kell gyűjteni a támogató aláírásokat és még akkor is hónapokat kell várni a testület válaszára. A magyar állampolgárság nyílt vállalása pedig bátor és tiszteletre méltó tett, kérdéses mennyire hatja meg az ellenző politikusokat – jelenleg többnyire kockázatos lehetőség.