Nem tetszik a lapjárás

Újabb csata dúlt az elmúlt hetekben a szlovákiai magyar közéletben: a nemzeti kisebbségek támogatása kapcsán estek egymásnak a felek. Amint nyilvánosságra került ugyanis a támogatottak névsora és a támogatások mértéke, több oldalról is kritika érte a döntéshozókat. A eredménnyel nemcsak az MKP, de a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala is szembefordult. A kormányhivatal azonban kikéri magának a vádakat.

A szlovák kormányhivatal Nemzeti Kisebbségi főosztályának honlapján július elején jelentek meg a várva várt adatok arról, miként óhajtja a szlovák kormány szétosztani a közel 4 millió eurós összeget a nemzeti kisebbségek szervezetei között. Az eredményt azonban nem követte egyöntetű lelkesedés: a szakmai kifogások mellett pedig szó érte a ház elejét abban a tekintetben is, hogy a kormánypozícióban lévő Most-Híd holdudvara nagyobb összegeket kapott.

Nevesítve vagy nevesítetlenül (mondván: mindenki jól tudja, kikről van szó) kifogás érte a támogatottakat. Az MKP után a Szlovákia Magyarok Kerekasztala (Kerekasztal) is megfogalmazta bírálatait, Kulcsár Mária a Civil Tükörben hozzálátott ahhoz is, hogy számszerűsítse a támogatások mértéke kapcsán előkerülő túlkapásokat. A kritikák azonban sok szempontból összecsengenek, a kormányhivatal felé feltett kérdések pedig egybehangzóak.

Kérdések

A támogatásokat ért kritikák egyik része szakmai jellegű. Az összes értékelő kifogásolja ugyanis a bizottsági döntés és a nyilvánosságra hozatal közt eltelt idő hosszúságát: a május végén kiszabott támogatások ugyanis csak július elején kerültek fel véglegesen a honlapra. Felmerült, hogy a „Kormányhivatal apparátusa, a kormányalelnök tanácsadói ás a kormányalelnök”- vagyis Rudolf Chmel – bizonyos mértékben módosította a kuratóriumi döntéseket- áll a Kerekasztal Koordinációs Bizottságának közleményében. Ugyanilyen hibának rótták fel a kritikus szemek azt is, hogy a bizottsági jegyzőkönyvek és a nyertes pályázatok továbbra sem hozzáférhetőek.

A legnagyobb felháborodást azonban a

Akik kapnak és akik nem

A számtalan említett közül – akik a kritikusok szerint gyanúsan sokat, vagy éppen semmit sem kaptak – is mindannyian kiemelik a Csemadok és a Kalligram kiadó esetét. Utóbbit annak iskolapéldájaként, hogyan szerezheti meg egy „kormányközeli szervezet” a támogatások jelentős részét, előbbi pedig ennek ellentéteként.

Szigeti László, az MKP oktatásügyi és kulturális alelnöke nem hiába ajánlja, hogy „aki pályázatírásból leckét akar venni, az forduljon a Kalligram kiadóhoz”: Kulcsár Mária, a Fórum Információs Központ munkatársának számítása szerint a Kalligram által benyújtott 41 pályázatból 39 járt sikerrel. A kiadó által elnyert összegek nagysága mellett szemet szúr az is, hogy a cég nemcsak szlovákiai magyar, de magyarországi, szlovák, cseh, lengyel szerzők műveinek kiadására is támogatást nyert. A Kerekasztalnak azon megállapítása alatt, miszerint egyes kiadók csak szlovákiai magyar művek publikálására kaptak támogatást, „más kiadó esetében pedig bármilyen publikáció vagy folyóirat jelentős támogatást kapott” nem nehéz felfedezni a Kalligram sikere feletti gyanakvást.

Ugyanígy élnek a pártatlanság hiányának vádjával a Csemadok alapszervezetek által benyújtott pályázatok kapcsán. „Szembetűnő, hogy míg a Csemadok alapszervezetei általában 500-1000 eurós támogatásban részesülnek, akad néhány kiemelt szervezet és település” – olvashatjuk az MKP állásfoglalásában utalva az Ajnácskő és Nagykeszi számára kiutalt magas összegre. Kulcsár Mária ugyancsak „iszonyatosan kevésnek” ítéli a Csemadok számára megítélt támogatást, számításai szerint az általuk benyújtott pályázatoknak 63%-a volt sikeres, amivel a pályázott összegnek mindössze 30%-át szerezték meg.

A támogatási sorban ugyancsak komoly felháborodást eredményezett a Brainsum s.r.o. 34 ezer eurós kerete, amit egy „nem létező honlap” támogatására nyert el.

Válaszok

A felvetett kérdések nem maradtak válasz nélkül a kormányhivatal részéről. Bár az MKP kifogásait a hivatal képviselői nem értékelték, a Kerekasztal bírálata részletes választ nyert. Juhász László, a Nemzeti Kisebbségi Főosztály vezetője állásfoglalásában a dotációs törvény decemberi módosításával indokolta azt, hogy a pályázat eredménye későn került nyilvánosságra, és ennek értelmében a pénzösszegek is később érkeznek meg a kedvezményezettekhez. Mint „igaztalan vádra” reagál, amikor kijelenti: „A kormányhivatal apparátusa és a kormányalelnök tanácsadói nem módosították, mert nem is módosíthatták a bizottság ajánlásait. Erre egyrészt nincs törvényes lehetőségük, másrészt okuk sem volt”.

Juhász visszautasítja azt a vádat, miszerint egyéni vagy pártérdekek mentén történt volna a támogatások szétosztása. Bár kijelenti, hogy a Kerekasztal javaslatait továbbra is fontolóra veszik, azon reményét is kifejezi, hogy a „jövőben gyanúsítgatásoktól és hazugságoktól mentes (…) tanácsadó testületként” számíthatnak rájuk.

Irredentizmus

A pályázatok értékelése kapcsán kialakult vitában az irredentizmus vádja is felmerült- írja a Szabad Újság. Jozef Švolík, Rudolf Chmel kormányalelnök tanácsadója ugyanis a következőket nyilatkozta: „A megítélésnél mérlegelni kellett, hogy a pályázó  ne működjön együtt olyan hazai és külföldi szervezetekkel, pártokkal és mozgalmakkal, amelyek pszichológiai revizionizmusukkal megkérdőjelezik Szlovákia integritását”. Švolík nyilatkozata megdöbbentette az MKP-t, akik állásfoglalásukban „súlyos politikai hibának” ítélik a nyilatkozatot, amely „hozzájárul a bizalmatlanság légkörének kialakulásához a többségi nemzet és nemzeti kisebbségek között.” A Szabad Újság a Kormányhivatal több munkatársának megkeresésére sem kapott információt arról, kik is az irredentaként számon tartott szervezetek. Az Új Szó megkeresésére azonban azt nyilatkozta a kormányalelnök: „A kormánynak nem kötelező finanszíroznia olyan személy vagy szervezet kulturális tevékenységét, aki, illetve amely együttműködik a programszerűen revizionista és irredenta, köztársaságunk egységét kétségbe vonó Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal” – vélekedik Chmel.

A kulturális támogatások körüli vita tehát nagymértékben alkalmasnak bizonyult arra, hogy tovább borzolja az eddig sem rózsás kedélyeket, és mélyítse az ellentéteket az MKP és a Most-Híd között, amely pártok egyaránt parlamenti mandátumhoz jutnának egy most esedékes választásokon a Focus friss felmérése szerint.