Kuba nem kegyelmez az amerikai fogolynak

Az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolat enyhülésének lehetősége forog kockán a Havannában 15 év börtönbüntetésre ítélt amerikai állampolgár Alan Gross tárgyalásán, akit állambiztonság elleni cselekedetek elkövetésével vádolnak.

A 62 éves Alan Grosst 2009 decemberében vette őrizetbe a kubai kormány azzal a váddal, hogy egy Kubában élő zsidó közösség számára internet-hozzáférést épített ki a szigeten a kubai hatóság engedélye és tájékoztatása nélkül. Gross tevékenységét a szigeten a USAID (az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség) szponzorálta egy titkos, demokráciát előmozdító programon keresztül – állítják a vádak.

A kubai kormány szerint Gross tevékenysége bizonyíték arra, hogy Washington kívülről próbálja átalakítani a szocialista rendszert a legújabb technológiák segítségével. A lépés visszafogja az óvatos közeledést a két ország között és Barack Obama ambícióit, hogy a hosszú ellenségeskedés után javítsanak a kétoldalú kapcsolataikon.

Az Egyesült Államok és Kuba között a viszony Fidel Castro 1959-es hatalomra kerülése után romlott meg, Obama elnök eddig az incidensig bizalomerősítő intézkedéseket tett Kuba irányába, üdvözölte a szigorú tervgazdasági rendszer átalakítását, néhány déli városból charterjáratok indítását engedélyezte a karibi szigetország felé, és az USA-ban élő kubaiak számára engedélyezte, hogy rokonaikat engedély nélkül látogassák meg és számukra anyagi támogatást küldjenek. Az amerikai elnök a karibi szigetországot hosszú évtizedek óta sújtó, gazdaságát jelentősen visszafogó embargó enyhítését is fontolgatta. Alan Gross elítélésének hírére azonban megtorpantak a bizalomerősítő intézkedések, az USA az amerikai állampolgár szabadon engedését követeli.

Gross tagadja, hogy munkája a szigeten kormányellenes lett volna, és reméli, hogy a betegségére való tekintettel szabadon bocsátják végül. A hatvanas évei elején járó férfi eddig húsz hónapot töltött a havannai börtönben, ez idő alatt 45 kilót fogyott.

Ő nem bűnöző, a kubai kormány egy olyan dolog miatt ítéli el, amit a világ más részein teljesen normálisnak tartanak; ez pedig az információs technológia terjesztése- mondta el Gloria Berbena, az USA havannai diplomáciai kirendeltségének szóvivője.

Már annak a lehetősége is felmerült, hogy az amerikai kormány „kicseréli” Grosst a „kubai ötökre”, azokra a kubai hírszerzőkre, akik tevékenységét felfedte az amerikai elhárítás, így ők azóta az USA-ban töltik börtönbüntetésüket.

Néhány elemző szerint Kuba humanitárius okokra hivatkozva hamarosan szabadon engedi Grosst, azonban leszögezi, hogy nem tűri tovább a USAID programjait. Az amerikai állampolgár szabadon bocsátása nagy követ gördítene el a bilaterális kapcsolatok javításának útjából, hiszen a fogva tartás hosszú távon nem hozna stratégiai hasznot.

Mások kevés esélyt látnak arra, hogy a legfelsőbb bíróság teljes mértékben ejtse a vádakat és azonnal szabadon engedje Grosst, valószínűbbnek tartják, hogy a kubai bíróság helyénvalónak ítéli ugyan a vádakat, de csökkenti a fogva tartás időtartamát.

Castro kormányának álláspontja szerint az USA „cyber-háborút”, technológiai hadviselést folytat a szigetország ellen, olyan kommunikációs hálózatot épít ki, amely támogatja az ellenzéket, és felbátorítja a rendszerellenes hangokat.

Az USA diplomatái leszögezték, a kétoldalú kapcsolat javítására vonatkozó további kezdeményezések feltétele Alan Gross azonnali szabadon bocsátása.