Még mindig zöld, még mindig savanyú

Az Európai Bizottság kemény kritikával illette Bulgáriát éves ország-jelentésében az egyre sürgetőbb igazságügyi reform késlekedése, az egyes szervezett bűnözői csoportosulások ellen hozott törvények hatékonyatlansága és több magas beosztású rendészeti személy kritikán aluli munkája miatt. A bolgár kormány a megalázónak is nevezhető jelentésből is sikert próbált kovácsolni hangzatos sajtónyilatkozatokkal. Szakértők szerint Bojko Boriszovnak és kabinetjének ideje cselekedetekkel alátámasztani a jól beharangozott reformokat, ugyanis Brüsszelnek fogytán a türelme.

Az Európai Bizottság ötéves együttműködési és ellenőrzési mechanizmust hozott létre Bulgária és Románia igazságügyének a javítása érdekében. A brüsszeli szerv éves jelentésben minősíti a mindenkori kormányok azon törekvéseit, melyekkel az igazságügyi- és bírói rendszer európaiabbá tételét kívánják elérni . A jelentés kitér továbbá a két ország belügyére, a biztonsági tényezőkre, az állampolgárok jogaira és rendészeti (különösen a rendőrség és határőrség) szervek működésére.

Mindezen információk alapvetően befolyásolják a tagállamok hozzáállását a két balkáni ország jövőbeni schengeni csatlakozásához. Az idei jelentés Bulgáriáról független olvasatra 2007 óta az egyik legkritikusabb. Habár a dokumentum dicséri a kormány azon törekvését, hogy reformokat igyekszik megvalósítani a fent említett területek mindegyikén, továbbra is a cselekedetek hiányát kifogásolja a Bizottság. Pontokba szedve ismertetjük a hiányosságokat a cikkben:

A jelentés szerint a bírói hatalom vezetésének – Borisz Velcsev főügyész, Lázár Gruev az Országos Táblabíróság (VKSz) és a Legfelsőbb Bírói Tanács (VSzSz) elnöke – passzív hozzáállása a szemmel láthatóan elavult és hiányos bírói eljárásokat illetően komoly aggályokat kelt az Európai Unióban. A legnagyobb problémát az eljárások lassúságában találja a Bizottság, s felhívja a bolgár bíróságok figyelmét, hogy ennek oka nem csak a Büntetőügyi Kódexben és a bírói hagyományokban rejlik. A rendszerbeli hibákat nem vizsgálják és iktatják ki rendszeresen, rendkívül sürgős lenne az igazságügyi dolgozók továbbképzése és a vezetők jobb felkészítése.

Súlyos hibának tartja a Bizottság a temérdek felmentést a szervezett bűnözői csoportosulások és a korrupciós botrányok ügyeiben. Bulgáriában rendkívül gyakori eset, hogy közismert bűnözőket engednek szabadon az ügyben eljáró bíróságok – kenőpénzek és megfélemlítések alkalmazása mindennapi jelenség az országban. A főügyész szerepét külön kiemeli, rendkívül felületesnek tartja és bírálja amiatt, hogy a felmentéseket nem támadja meg magasabb szinten. A jelentés szerint Velcsevnek kötelessége lenne a bírói testületek munkáját kiértékelni, valamint panaszt tenni ellenük, ha nem megfelelő ítéletet hoztak.

A Bizottság először javasol reformokat a bírói vezetés területén – nem elég vádat emelni az elfogott szervezett bűnözői csoportok ellen, hanem meg kell szervezni a bizonyítékok hatékony gyűjtését, a vádlottak védelmét, az eljárások pénzügyi kereteit és a vádlottak ingatlanjainak elkobzását. A jelentés külön kiemeli, mint súlyos hibát a nem rég elbukott elkobzási törvénytervezetet, melyet a kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nyújtott be. Először történt meg két év alatt, hogy a bolgár ellenzék meggátolt egy kormánypárti törvényt – számos GERB honatya nem volt jelen a szavazás idején a parlamentben.

Hiányként sorolják fel a korrupciós ügyekben tanúsított enyhe ítélethozatalt, valamint hogy a VSzSz nem vizsgálja ki a megvesztegetett bírósági tisztségviselőket. A jelentés konkrét esetként megemlíti például a Primorszko városában történt ingatlanügyeket, melyek során bírók és ügyészek rokonai áron alul jutottak számos értékes ingatlanhoz valamint építkezési joghoz. A magasabb szinteken jelenlévő korrupciót sem tudta felszámolni a kormány – az elmúlt esztendő óta összesen két esetben hoztak felfüggesztett ítéletet korrupt hivatali vezetők ellen Bulgáriában. Időközben az ügyészség számos európai uniós pénzzel történő visszaélés gyanújával vádolt személy ellen megszüntette a nyomozást.

A kormány két éve ígéri a Specializált Bíróság intézményének felállítását, ugyanakkor nincsenek konkrét tervek arról, hogyan működne a korrupcióval vádolt személyek és szervezett bűnözői csoportok ellen létrehozott testület. Cvetán Cvetánov belügyminiszter szerint 2012 januárjától lépne működésbe ez az intézmény, de egyéb részletet nem árult el a működéséről.

Gondot jelent a Belügyminisztérium finanszírozása is – a Bizottság szerint nem európai berendezkedésre vall, ha magánszemélyektől és vállalatoktól kap pénzügyi adományokat, hogy ezekkel fedezze bűnmegelőzési akcióit. A jelentés szerint azzal, hogy külső személyek pénzelik a rendőrség akcióit, megkérdőjeleződik annak függetlensége. Bojko Boriszov miniszterelnök azonnal elrendelte az adományozási rendszer megszüntetését, a kieső összegeket pedig a költségvetésből fogják pótolni.

A brüsszeli szervezet befejezésként 22 ajánlást fogalmaz meg hét érintet területen, melyek elősegíthetik Bulgária fejlődését – többek között a bírói kinevezések átláthatóbbá tételét (kifejezetten a VSzSz-ben), a rendőrség jobb felkészítését, új elkobzási törvény létrehozását és a magas beosztású igazságügyi tisztségviselők körültekintő kinevezését. Éppen a jelentés nyilvánosságra kerülését követően egészült ki a VSzSz döntéshozó testülete, ugyanis két év óta nem tudott megegyezni a kormány és az ellenzék a tagokról. A két új testületi tagot – Nesztor Nesztorov és Kiril Gogov – egyik parlamenti párt sem támogatta nyíltan, a szépen gyarapodó függetlenek frakciója ajánlotta őket az országgyűlésnek. A GERB és a Mozgalom a Jogokét és Szabadságért (DPSz) ugyan támogatta a két jelöltet, de az ellenzék kollektíven elutasította pályázatukat korrupciós gyanúval árnyékolt múltjuk miatt. A Bolgár Szocialista Párt (BSZP) nyílt levélben kifogásolta a két személy jelölését, szerintük egyikük sem tudná emelni a VSzSz szakmai tevékenységének a minőségét.

A jelentés természetesen vegyes fogadtatásban részesült – a kormányfő önmagát és kormányát dicsérte sajtónyilatkozataiban és a teljes felelősséget a bírói hatalomra hárította át, míg az ellenzék totális kudarcról és nemzetközi lenézésről beszélt. Brüsszeli elemzők szerint a Bizottság rendkívül megalázó értékelése további gátakat emelhet a két ország schengeni csatlakozása előtt, valamint megrendítheti Bulgária (és Románia) külföldi partnereinek a bizalmát.

A kormány bizakodó szavait egyáltalán nem támasztják alá a hírekben reflektorfénybe kerülő maffiaklánok garázdálkodásai, a korrupcióval vádolt politikusok és bírósági vezetők ügyei valamint a gyanús uram-bátyám típusú kinevezések. Bulgária ugyan már négy éve tagja az Európai Uniónak, de igazságügyi rendszere Brüsszel (és a lakosság) szerint még mindig zöld, még mindig savanyú, függetlenül a kormány szinezetétől.