Óriási „halott zóna” alakulhat ki a Mexikói-öbölben

Minden idők legnagyobb oxigénhiányos zónája alakulhat ki idén a Mexikói-öbölben amerikai kutatók első helyszíni mérései szerint.

A Mississippi folyó által a Mexikói-öbölbe zúduló szennyvíznek jelentős környezetpusztító hatása van. Ez a szennyezés a folyó hatalmas vízgyűjtő területén számos forrásból táplálkozik, így kukoricaföldekről, víztisztító üzemekből, olajfoltos parkolókból, vagy akár golfpályákról is. A Mississippi torkolatánál, Louisiana állam partjainál a szennyvíz hatására majdnem  minden nyáron hatalmas „halott zóna” alakul ki.

A texasi A and M Egyetem kutatói Steve DiMarco oceanográfusnak, a kérdés egyik legnagyobb szaktekintélyének a vezetésével a közelmúltban tértek vissza a Mexikói-öböl térségéből, ahol az oxigénhiányos övezet nagyságát mérték fel júniusban. Adataik szerint jelenleg mintegy 8500 négyzetkilométernyi a „halott zóna” – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

Mintegy 25 éve ellenőrzik folyamatosan Louisiana partjai mentén a halott zóna térségét. A korábbi kutatások igazolták, hogy az öbölben az emberi tevékenységhez köthető nitrogénszint megtriplázódott 50 év alatt. Az elmúlt öt évben a halott zóna területe elérte átlagosan a 15 ezer négyzetkilométert, és a szakemberek azzal számolnak, hogy idén meghaladhatja a 24,3 ezer négyzetkilométert.

Az oxigénhiány (hipoxia) akkor alakul ki, amikor a tengervíz oxigénszintje  vészesen alacsonyra esik. A súlyos hipoxia elpusztítja a halakat, károsítja a tengeri élőlényeket, és ezáltal alakul ki a halott zóna.

Az idén  Mississippi folyó rekordnagyságú vízfolyamot szállít a az öbölbe – magyarázta DiMarco, aki csoportjával augusztus elején visszatér a térségbe újabb mérésekre.