Bekeményítettek a nigériai terroristák

Soha nem látott intenzitással folytatja terrorakcióit az iszlamista Boko Haram Nigériában – ugyan a merényletek többnyire a szervezet szülővárosára, Maidugurira korlátozódnak, a szekta már az ország nagy részét rettegésben tartja. Az erőszak miatt több ezren hagyták már el otthonukat, miközben Borno állam vezetése egyre elkeseredettebb eszközökkel próbálja megvédeni lakosait, a végleges megoldás viszont még messze van.

A terror hete

Két tűz közé szorultak az északkeleti Maiduguri városának lakói: nem elég, hogy az iszlamista Boko Haram (magyarul: „a nyugati oktatás bűn”) sorozatos támadásai tartják őket folyamatos rettegésben, de a térségbe vezényelt katonák jelenléte sem hozta meg a várt enyhülést. A feszült helyzetben azonnal megindult az egymásra mutogatás, a lakosok úgy vélik, hogy a fegyveres erők érkezése óta csak romlott a biztonság – sőt, olyan vádak is elhangzottak, hogy a hadsereg ártatlan civileket is megölt a szélsőséges szekta tagjai után kutatva. Ezen kívül szó esett épületek felgyújtásáról, illetve nemi erőszakról is.

A fegyveres erők ezt persze nem hagyhatták szó nélkül, de a mentegetőzés helyett inkább támadásra váltottak: bejelentésük szerint tudomásuk van arról, hogy civilek bújtatják a Boko Haram tagjait. Ekkor már a terrorszervezet sem maradhatott ki a balhéból, az elmúlt fél évben több, mint 200 embert megölő iszlamisták töretlen humorérzéküket megvillantva népirtással vádolták meg a hadsereget.

Az az egy viszont biztos, hogy az elmúlt hetek egyre gyakoribb terrortámadásai miatt a félelem már nem korlátozódik kizárólag északkeletre. Hiába igyekeztek többen is megnyugtatni a lakosságot, az ország több tartományának vezetése is úgy döntött, hogy inkább nem vállalja a kockázatot, és megkezdte polgárainak kimenekítését Borno államból. A támadások és a hatalmas menekültáradat következtében kénytelen volt bezárni kapuit a maiduguri egyetem is, melynek 35 ezer hallgatója többnyire az ország más területeiről érkezett.

Fejetlenség mindenhol

Legalább ugyanakkora káosz uralkodik a helyi és a szövetségi vezetés köreiben is, mint Maiduguri utcáin. Borno állam feladni látszik a küzdelmet: ugyan még egy, a múlt héten hozott rendelettel betiltották a motorbiciklik használatát Maiduguriban – így elejét véve a Boko Haram védjegyének számító motorról elkövetett támadásoknak –, a vezetés most már inkább az iszlamistáknak nyújtandó amnesztia mellett foglalt állást. Indoklásuk szerint ez az út a Niger-deltában korábban már sikerrel járt, így felkérték Goodluck Jonathan elnököt a térségben tartózkodó katonák visszahívására.

Valószínűleg nem kell majd sokat győzködniük az elnököt, aki még mindig kitart a büntetés-jutalmazás módszere mellett, és továbbra sem adja fel a békés megoldás lehetőségét. Hasonlóan gondolkodik Olusegun Obasanjo korábbi elnök is, véleménye szerint a fegyveres erők Borno államba küldése – mint ahogyan azt a jelenlegi helyzet is mutatja – nem fogja megoldani a problémát.

Ezzel szemben a katonaság továbbra is a kemény fellépés alkalmazása mellett kardoskodik, melyre kiváló példa az az egyöntetű felháborodás, amely azt a döntést fogadta, mely szerint bíróság elé kell állnia a Mohammed Yusuf Boko Haram-vezető 2009-es haláláért felelős hét rendőrnek. Hasonlóan kemény, de keresztényinek nem igazán mondható álláspontot képvisel a Nigériai Baptista Közösség is, akik szerint a tárgyalásoknak csak mint legvégső lehetőségnek lenne szabad felmerülniük. Dr. Olasupo Ayokunle, a szervezet főtitkára úgy véli, hogy az sem baj, ha párbeszédre csak a felelősök megbüntetése után kerül sor, addig viszont a Boko Haram tagjai nem érdemelnek kegyelmet.

A vita azonban nem tarthat sokáig, mert ugyan a terrorcselekmények még az ország viszonylag kis területére koncentrálódnak, a fellépés kérdésének halogatása és átpolitizálódása hamar elégedetlenkedéshez vezethet a fegyveres erők körében, ami akár komoly kockázatot is jelenthet az ország stabilitására nézve.