Képviselőket vásárolt a kormány

Közeleg a bolgár országgyűlés nyári szünete, de a parlamenti pártok az utolsó pillanatokban sem szüneteltetik az egymás elleni harcot. Idén már a harmadik bizalmatlansági indítványról egyezett meg az ellenzék, melyről várhatóan az utolsó plenáris ülésen szavaznak. Az eddigi meddő kísérletek a kisebbségben kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) megbuktatását illetően most akár sikerrel is záródhatnak. A teljes ellenzék összefogott az ügy érdekében, ugyanakkor még így is kétséges a végső kimenetel, ugyanis a kormány mindent eszközt felhasznált, hogy megszerezze a független képviselők támogatását.

Amikor még mögöttük voltak

A 2009-es választásokat követően Bojko Boriszov kormányfő bizakodóan nézett a ciklus elé – a 240 fős bolgár parlamentben 117 képviselőtársát a Rend, Törvényesség és Igazságosság (RZSz), a Kék Koalíció és az Ataka pártok erős konstruktív ellenzéke biztosította támogatásáról. Habár sejthető volt, hogy a négy párti szövetség 163 fős többsége nem fog egyben maradni a ciklus végéig, de arra senki sem gondolt volna, hogy már 2011-ben a GERB magára marad, a baloldali és jobboldali (radikális nacionalistáktól a szocialistákig) ellenzék összefog ellene.

Az RZSz támogatása fél évig sem tartott, az Iván Kosztov volt miniszterelnök és Martin Dimitrov által vezetett konzervatív Kék Koalíció egy év után fordított hátat Boriszovnak, a leglojálisabbnak tartott Ataka pedig idén tavasszal végleg kihátrált a kormány mögül. Az indokokat a kormány lobbista érdekeket támogató politikájában, a pártpénzek egyenlőtlen eloszlásában, vitatott személyi kinevezésekben és természetesen a politikai lavírozásokban kell keresni.

A három ellenzéki párt egy közös mutatója adhat nyilvánvaló magyarázatot – a népszerűségi index. Jelen pillanatban egyik párt sem lépné át a parlamenti küszöböt, s ezt érzékelve a pártvezetők masszív arculatváltozásba fogtak.

A függő függetlenek

A kormány időben érzékelte szövetségesei pálfordulását, gyorsan akcióba lendült és több ellenzéki politikussal kapcsolatba lépett. Két év alatt az ellenzéki pártok soraiból 18 (!) honatya úgy döntött, hogy függetlenként fogja szolgálni az országot. Először Mário Tagarinszki kilépésével bomlott fel az RZSz egysége – tíz alá csökkent a Jáne Jánev által vezetett pártfrakció, később még öt fő követte Tagarinszkit. Az Atakából négyen határoztak úgy, hogy volt pártjuk már nem eléggé szélsőséges ezért a jövőben a pártelnök utasításai ellenére továbbra is támogatják Bojko Boriszovot. Az Atakán belüli töréspontot a szófiai véres muzulmánok és szélsőséges személyek között összecsapás jelentette, többen azzal vádolták Volen Sziderov pártelnököt, hogy nem védte meg eléggé hatékonyan a párt identitását. A Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) sorai is megritkultak, miután Kaszim Dál és Kormán Iszmailov is „függetlenedett” a GERB érdekében. Mint már korábban írtuk, a GERB a pártpénzek újraosztásával megvette kilóra az immár függetlenként dolgozó honatyákat, s a 117 fős kisebbségi kormány újabb levegővételhez jutott.

„A Boriszov-kormány nem rendelkezik lakossági támogatással. A többséget csak néhány megvesztegetett, lefizetett képviselő szavazataival tudja fenntartani” – nyilatkozta Pável Sopov az Ataka egyik vezetője.

Az ügy pikantériája, hogy emberemlékezet óta nem történt meg, hogy Kosztov, vagy közismertebb nevén a Vezér, együtt szavazzon a szocialistákkal egy adott ügyben. A GERB vezetői is meglehetős nyugtalansággal figyelik ellenfeleik szervezkedését. „Ezek nem jelentenek többet, mint a személyem elleni támadást, nem lenne szabad egy kalap alá vonni a kormány egész tevékenységét miattam” – nyilatkozta Cvetán Cvetánov belügyminiszter. Az ellenzék egyetlen területet tudott egységesen támadni, ez pedig Cvetánov munkássága – a schengeni kudarc, az igazságszolgáltatás reformjának lassúsága, a titkos lehallgató eszközök (SzRSz) gyakori használata és a szervezett bűnözés (maffia) megléte az országban.