Az EU2020 hasonlít a kínai ötéves tervhez?

A kínai gazdasági modell sikerességét, valamint a demokrácia és az emberi jogok érvényesülését bizonygatta Brüsszelben Kína európai uniós nagykövete. Song Zhe szerint az EU2020 stratégia és a legújabb kínai ötéves terv sok hasonlóságot mutat.

Kipukkan a kínai gazdaság? Nem! Terjeszti Kína a demokráciát? Igen! Veszélyt jelent Európára a kínai fejlődés? Nem! Békésen fejlődik Kína? Igen! A saját maga által feltett kérdésekre meg is adta a választ Kína európai uniós nagykövete Brüsszelben, az Európai Politikai Központ (EPC) rendezvényén. Song Zhe az ázsiai ország és az Európai Unió kapcsolatáról tartott előadást, hangsúlyozva a jó, és folyamatosan fejlődő kapcsolatokat, de emlékeztetve arra is, hogy a Kínával kapcsolatos borús jóslatok egyelőre nem reálisak.

A nagykövet szerint az EU és Kína hasonlóan működik: „Kína 12. ötéves terve és az EU2020 stratégia lehetőséget ad a minden eddiginél mélyebb együttműködésre” – mondta Song Zhe. Szerinte a legfontosabb, hogy Európa és Kína megértsék egymás működésé, céljait, és bízzanak meg egymásban.

Megjegyezte, hogy néhány nyugati közgazdász sötét jövőt jósol az egyelőre növekvő kínai gazdaságnak, buboréknak nevezve azt. A nagykövet szerint az ázsiai ország hosszú évek alatt, fokozatosan és strukturálisan építette fel a gazdaságát, és eközben növelte a válságellenálló képességét.

Számokkal is próbálta alátámasztani az ingatlanpiac fenntarthatóságát, az állítólagosan folyamatosan csökkenő helyi adósságszintet, a magas inflációval szembeni sikeresnek bizonyult monetáris politikát, és a „jó állapotban lévő kisvállalkozói szektort”. Az első három hónapban ötmillió munkahelyet teremtett Kína, májusban pedig 14 százalékkal nőtt az ipari termelés – tette hozzá Song Zhe.

A nagykövet szerint a gyorsan növekvő Kínára nem veszélyként, hanem lehetőségként kellene Európának tekintenie. Megemlítette, hogy a kínai kormány az egyik legnagyobb befektető Európában, és az euró alapú kötvények jelentős felvásárlójaként tevékenyen hozzá is járult az európai gazdaság stabilizálásához. Arról nem is beszélve, tette hozzá, hogy hány európai vállalkozást segít Kína stabil gyártóhelyhez, és ezáltal hatalmas profithoz.

Hosszasan érvelt a nagykövet a kínai demokrácia létjogosultsága mellett. Nagy előrelépésnek nevezte, hogy az elmúlt 30 évben jelentősen nőtt az állampolgárok részvétele a politika alakításában, „közvetlen választásokat tartunk a Népi Kongresszusba, valamint a helyi és tartományi szinteken” – mondta az EU-nagykövet, hozzátéve, hogy a kínaiak a szocialista demokráciát választották. Song Zhe elmondta, a Kínai Kommunista Párt vezetésével már lehetőség van a politikai konzultációra is a többpárti egyeztetésekre”.

Szerinte a történelem bebizonyította, hogy a jogállamiságnak és a népuralomnak több formája is létezik, és ilyen a kínai is. „Európában médiahype van Kína körül, hogy ott nincs demokrácia, és Kína nem tartja tiszteletben az emberi jogokat” – fejtette ki a nagykövet, majd hozzátette, a kínaiak nem is igénylik a nyugati típusú demokráciát, ezért „engedjék meg, hogy Kína azt az utat járja be, amelyiket szeretné” – mondta a kínai diplomata.

A kínai alkotmány szerint minden kínai állampolgárt megilletnek az alapvető emberi jogok – idézte az alaptörvényt Song Zhe, ráadásul szerinte a szólásszabadság sem sérül az ázsiai országban. Statisztikákkal támasztotta alá, hogy több mint 3000 újság működik Kínában.

Az EU-nagykövet szerint Kína a modern kori történelemben soha nem foglalt el területeket más országoktól, mindig is békében építette az országot, „ezért a világbékéhez Peking járult hozzá leginkább a nagyhatalmak közül”.