Borogyinnak mennie kell?

Decemberben új ember kerülhet az Orosz-Belarusz államszövetség vezető tisztségébe, ami talán elmozdulást jelent majd a holtpontról, amelyen a két ország közötti unió igen kezdetleges integrációja megakadt. Pavel Borogyin sajtótitkára ugyan tagadta az államtitkár elmozdítását, de egyes információk szerint a háttérben már megkezdődtek a tárgyalások és jelöltállítások. Az integráció talán szebb jövő elébe nézhet, ha a két fél hozzáállása pragmatikusabb formát ölt.

A változás szele?

„A hivatalnokok rotációjára van szükség az államszövetség vezetésében, hiszen az rosszul működik, és ezért a most befejeződő ciklus után új lendületre lesz szüksége” – fejtette ki véleményét egy orosz kormányközeli forrás a Forbes magazinnak a közös államszervezet vezetéséről. A névtelenséget kérő tisztviselő elmondta, hogy Pavel Borogyin újrajelölése a Belarusz és Oroszország közötti államszövetség államtitkári posztjára még kérdéses, amit egy Alekszandr Lukasenkóhoz közeli forrás is megerősített. Az orosz miniszterelnök sajtótitkára, Dmitrij Peszkov nem kívánta kommentálni a találgatásokat, és megjegyezte, hogy a következő államtitkár személyéről még folynak a tárgyalások, a döntés később várható.

Habár Borogyin nem néz új állás után, a Forbes forrása Grigorij Rapotát, a Volga-menti Szövetségi Körzet elnöki megbízottját nevezte meg fő jelöltként a posztra, aki 32 évet szolgált különböző tisztségekben a külföldi hírszerzésnél, később pedig a titkosszolgálatok vezetőhelyettese, majd kereskedelmi és tudományos miniszter-helyettes volt, az utóbbi időkben pedig az Eurázsiai Gazdasági Közösség titkáraként dolgozott. Az orosz minisztériumokban már folynak az egyeztetések. Egy belarusz forrás hozzátette, hogy Rapotán kívül a jelcini korszak másik jelentős figurája (a korábbi tábornok és ex-belügyminiszter), Anatolij Kulikov is az esélyesek között van.

„Jobban szeretett anekdotákat mesélni, mint dolgozni”

Borogyinnak Idén decemberben, 11 év után jár majd le mandátuma az államszövetség élén. A rutinos apparátcsik, Jelcin adminisztrációjának korábbi vezetője gyakorlatilag a kezdetek óta áll egy személyben a szupranacionális szerv élén, és hozzá fűződnek az államszövetség kiépítésének főbb lépései. A költségvetéssel és kiadásokkal kapcsolatos munkájával szemben nem voltak ellenvetések – számolt be az unió parlamenti gyűlésének egyik tagja, de azt még ő is beismerte: Borogyint meglehetősen nehéz lenne felelősségre vonni munkássága miatt, hiszen az államszövetség alapvető szabályai, így az uniós alkotmány sincsenek sehol törvénybe iktatva.

Talán nem meglepő, hogy az orosz képviselők elégedetlenebbek Borogyin munkásságával. Az Egységes Oroszország egyik politikusa megjegyezte, hogy az államtitkár újrajelölésével probléma lesz, ugyanis nem feltétlenül a moszkvai érdekeket tartja szem előtt. Így világos, hogy a Kreml egy szigorú és befolyásos irányítót akar kinevezni a névleges és Lukasenkóhoz hű figura helyére, aki képes nyomást gyakorolni Minszkre. A jelenlegi államtitkárt ugyanis a belarusz fél támogatja, hiszen ő az egyike azon kevés orosz politikusoknak, akik pozitívan viszonyulnak Lukasenkóhoz, sőt egyenesen barátság fűzi őket össze. Nem meglepő tehát, hogy Minszknek nincs ellenvetése Borogyin újrajelölésével szemben, és a belarusz elnök utasította is miniszterelnökét, hogy az levélben értesítse Putyint a jelenlegi titkár újrajelölésének javaslatáról.

„Borogyin többet foglalkozott személyes ügyeivel, mint az államiakkal”. Az orosz hivatalnokok szavai az államtitkár korrupciós botrányát juttathatja eszünkbe, amikor is a gyanú szerint 30 millió dollárt kapott a Kreml felújításáról szóló szerződések megkötéséért a Mabeteksz és Merkata cégekkel. Az államszövetség titkárának megnyilvánulásait már rég senki sem veszi komolyan. Borogyin évente kétszer megígéri, hogy az alkotmányt hamarosan elfogadják, és a szövetséghez nem csak posztszovjet, de európai államok is csatlakozni fognak. A kritikusok ezeket a nyilatkozatok túl nagyzolónak tartják, miközben a jóslatok eddig még egyszer sem váltak valóra. Makusok úgy reagált erre, hogy Borogyin félig viccnek szánja az európai országok csatlakozásáról szóló megjegyzéseit, de miután az államtitkár az unió fejlesztéséért dolgozik, a kritikákat továbbra is elutasítja.

Hol is tart az államszövetség?

A két ország unióját már a kezdetektől fogva politikai és gazdasági közösségnek tervezték (a törvényhozás egyesítésével és egységes parlamenttel, közös kormánnyal és más hatalmi szervekkel, közös szimbolikával és valutával). Szakértők azonban egyhangúlag egyetértenek abban, hogy mindez csak papíron létezik. Ennek ellenére évről-évre ötmilliárd rubelt különítenek el az államszövetség működésére. „Ha valamelyik jogász elmagyarázná, hogy ez a szövetség hogyan számít államképződménynek, akkor Nobel-díjat kapna” – viccelődött az abszurd helyzettel Jaroszlav Romancsuk belarusz közgazdász.

Az már most is világosan látszik, hogy az integráció előrehaladottságát egyedül Borogyin veszi komolyan, de egyébként nem történt komoly előrelépés ez ügyben már 15 éve, vagyis a megalapítás óta. A szakértők azonban azt is megjegyzik, hogy Belarusznak nincs sok választása. Az integráció jelenlegi kezdeti szintjéről mindenképpen el kell mozdulni, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Minszk előtt a nyugati út zárva van, és Moszkva nélkül nem tudja fenntartani gazdaságát. Az orosz fél viszont komolyabb integrációs együttműködést követelhet meg a jövőben. Bizalom ugyan nem lesz a két oldal között, de egy pragmatikus alapokon nyugvó szövetség működőképesebb lehetne, mint a jelenlegi.

Mi várható?

Annak ellenére, hogy egy jelentéktelen államszövetségben értelemszerűen jelentéktelen az államtitkár szerepe, Borogyin menesztése komoly politikai alkuk/viták tárgya lesz. Valerij Karbalevics politológus meg van győződve, hogy a következő államtitkár személyéről Moszkvában fognak dönteni. Az államszövetség jövőjével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a közösségnek új lendületre van szüksége a vezető személyétől függetlenül is, és ez Oroszország és Belarusz esetében azt jelenti, hogy a két országot tömörítő unió működését a háromtagú (a jelen két ország mellett még Kazahsztánt is magában foglaló) vámunió és egységes gazdasági közösség kereteihez kellene igazítani.