Hozhat-e békét Thaiföldnek az új kormány?

Lezajlottak Thaiföldön az előrehozott választások. A győztes Pheu Thai párt, mely szoros kapcsolatokat ápol a 2006-ban katonai puccsal eltávolított Thakszin Sinavatra ex-miniszterelnökkel, koalíciós kormány alakítására készül. A Thakszin húga által vezetett kabinetnek jól meg kell fontolnia lépéseit, mivel az újdonsült ellenzék már indítványozta a Pheu Thai feloszlatását, és a vezetésnek egy elhamarkodott döntés esetén a politikailag igen befolyásos katonaság beavatkozásával is számolnia kell.

Július harmadikán rendezték Thaiföldön az előrehozott választásokat, melyek az ellenzék fölényes győzelmével zárultak. Az új miniszterelnök-jelölt, a Pheu Thai Párt vezetője és egyben a jelenleg száműzetésben élő korábbi miniszterelnök, Thakszin Sinavatra húga, Jingluck Sinavatra az eredményt nem a párt, hanem „a nép győzelmének” nevezte. A választásokat és a kormány megalakulását számos bizonytalanság övezte, de – rövidtávon – egyelőre stabilizálódni látszik a helyzet.

A Pheu Thai Párt 265 helyet szerzett az ötszáz fős parlamentben, míg az eddig kormányzó Demokrata Párt csupán 159-et. Jingluck Sinavatra a választások másnapján ötpárti koalíció megalakulását jelentette be, melyhez pár nappal később csatlakozott az Új Demokrata Párt (NDP) is, így a koalíció a parlamenti helyek éppen 60 százalékát, 300 helyet birtokol. Ez a fölény már biztosítja a kormányzáshoz és a választási ígéretek megvalósításához szükséges erőt és az ellenzék, illetve a hadsereg azonnali ellenlépéseinek megelőzését. Az ellenzékbe kényszerült leköszönő miniszterelnök, Abhiszit Veddzsadzsiva pártja kudarca után benyújtotta lemondását a Demokrata Párt elnöki posztjáról.

A választást követően erőszakos eseményekre, a vesztes által kezdeményezett tüntetésekre – a korábbi félelmekkel ellentétben – végül nem került sor. Köszönhető ez egyrészt a Pheu Thai egyértelmű fölényének, másrészt a magas részvételi aránynak – a szavazó polgárok közel kétharmada járult az urnákhoz, annak ellenére, hogy a választási kampányokkal párhuzamosan a Pheu Thai- és Thakszin-ellenes sárgaingesek mozgalma a szavazástól való távolmaradásra buzdította a lakosságot.

Közös és eltérő érdekek

Az alakuló kormánynak sok, több esetben egymásnak is ellentmondó elvárásnak kell megfelelnie. Talán az egyetlen, amiben mindenki egyetért, hogy az új kabinet első és legfontosabb feladata az ország belső békéjének helyreállítása és megőrzése, vagyis az újabb véres tömegtüntetések elkerülése, az egyes társadalmi csoportok közti nézeteltérések rendezése, illetve az ezekből fakadó, a kormány munkájával való esetleges elégedetlenség megelőzése. Az ide vezető úton azonban számos érdek ütközik.

A béke fenntartásában kulcsfontosságú a hadsereg álláspontja, így döntőnekbizonyult az új kormány megalakulása szempontjából, hogy a katonaság is elfogadta a választások eredményét, és ígéretet tett rá, hogy nem akadályozza az új kabinet felállítását. A leköszönő védelmi miniszter a Reutersnek adott nyilatkozatában biztosította, hogy „a katonaság nem kíván túllépni a ráruházott feladatkörén, és tiszteletben tartja a szavazás eredményét”.

A jelentős politikai erővel rendelkező, és Thakszin Sinavatra 2006-os megbuktatásában is tevékenyen részt vett hadsereg ugyanakkor nem támogatja az ex-miniszterelnök visszatérését az országba, ami pedig a vörösingesek számára – akik közül sokan Thakszin személyes rajongóinak számítanak – nagyon fontos lenne. A száműzetésben élő egykori vezető által a választások másnapján adott nyilatkozat szerint visszatérése nem központi téma. „A megoldás része szeretnék lenni, nem a problémáé” – mondta. Testvére azt a médiát bejárt híresztelést is cáfolta, miszerint Thakszin lesz az új kormány kereskedelmi megbízottja.

A Pheu Thai legfontosabb támogatói, a vörösingesek másik lényeges követelése a 2010 tavaszán lezajlott véres események fölötti igazságszolgáltatás. A vörösingesek által szervezett tüntetéseket a rendőrség és a katonaság együttes erővel verte le, az utcai harcok több, mint 90 halálos áldozatot követeltek. Jinglucktól támogatói nem a letartóztatottak amnesztiáját követelik, hanem a hadsereg felelősségének kivizsgálását a vörösinges tüntetők halálával kapcsolatban. A mozgalom elnöke a vizsgálat elmaradásának esetén támogatásuk megvonásával fenyegeti a pártot.

Az új gazdaságpolitika kapcsán is megoszlanak a vélemények. Egyrészt a Pheu Thai programja inkább a vidéken élő, szegényebb rétegeknek kedvez, szemben a Demokrata Pártéval, mely a tradicionális, városi elit érdekeit tartotta szem előtt. Másrészt a szegényebbek számára önmagukban kedvezőnek tűnő ígéretek – mint például a minimálbér növelése, tablet PC-k biztosítása az iskolakezdő gyerekeknek, a szociális támogatási rendszer kiszélesítése – egyszerre bevezetve komolyan megterhelhetik az államháztartást, így a szándékkal éppen ellentétes hatást válthatnak ki. Szakértők szerint ráadásul az egy napra fizetett minimálbér 300 bátban (1844 Ft) történő rögzítése helyett az országon belüli nagymértékű eltérések miatt inkább százalékos formában kellene meghatározni a növelés értékét. A tervezet ellen a szegényebb területeken élő munkaadók is tiltakozni kezdtek, mivel számukra az új összeg közel 90 százalékos emelést jelentene, ezt pedig nehezen, vagy egyáltalán nem tudnák kigazdálkodni.

Kezdődő ellentétek

Az eddigi miniszterelnök, Abhiszit Veddzsadzsiva szerint pártja felkészült az ellenzéki szerepre, és gratulált Jinglucknak győzelméhez. A választást követő napokban úgy tűnt tehát, hogy mindenki megelégszik szerzett pozícióival, és elfogadja a Pheu Thai párt győzelmét. Egy hét sem telt el azonban, és a Választási Bizottsághoz tömegével érkeztek a kérelmek választási csalások és más, a választási szabályzattal ellentétes cselekmények kivizsgálására.

Szakértők szerint azonban ez még nem jelenti a hatalomért folytatott harc végét. A Thakszin és ellenségei közötti szakadék túl mély ahhoz, hogy ilyen gyorsan áthidalják. Még ha a Pheu Thai fölényes győzelme meg is akadályozta az azonnali beavatkozást, az ellenzéki Demokrata Párt, mely a hadsereg támogatását is élvezi, csak az új kabinet első baklövésére vár, hogy beavatkozhasson. Jinglucknak különösen óvatosan kell meghoznia döntéseit, főleg bátyja ügyében. Thakszin Sinavatra visszatérése és amnesztiája a két tábor közti legérzékenyebb ütközőpont, hiszen míg az ország egyik fele szinte nemzeti hősnek tekinti, addig a másik közönséges bűnözőnek. Egy banki alkalmazott a következőképpen nyilatkozott a Reutersnek: „Elfogadom a Pheu Thai vezette kormányt, ha jól végzi a dolgát. De az amnesztiát Thakszinnak? Melyik ország látna szívesen egy hazatérő bűnözőt, akinek még a büntetését sem kell letöltenie?”

Amíg tehát mást nem tehet, vélik az elemzők, az ellenzék minden, jogi úton elérhető lehetőséget meg fog ragadni, hogy megkísérelje eltávolítani a hatalomból az új vezetést – ennek első lépését már meg is tették a Pheu Thai párt feloszlatását célzó kereset benyújtásával.