Százak Tanácsa: teljes közösségi autonómiát Székelyföldnek!

A Százak Tanácsa szerint Székelyföld számára csak a teljes közösségi autonómia lehet a helyes megoldás.

A civil szervezet az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: történelmileg, erkölcsileg csak a teljes közösségi autonómia lehet a helyes megoldás. „Ez felel meg a román és magyar nemzet érdekeinek, alapja tartós barátságának és az európai nemzetek együttélési normáinak.”

Mint írják, örömmel üdvözölték, hogy legutóbb egy román történész emlékeztetett a román televízióban arra: 1919-ben a román állam első elnöke által aláírt gyulafehérvári nyilatkozat tartalmazza a szász és székely közösségek helyi autonómiájának garanciáját.

A Százak Tanácsa emlékezteti az évezrede együtt élő, gyakran közös ellenség ellen harcoló két nép közvéleményét, a politika irányítóit, az Európai Unió és a nagyvilág politikusait, hogy a székelység autonómiájának biztosítása, önkormányzatiságának tiszteletben tartása „összemberi érdek, mutatója, bizonyítéka az erkölcsi emelkedettségnek. A románság számára éppúgy becsületbeli kérdés, mint a világon bárhol élő magyaroké” – olvasható a közleményben.

Mint hozzáteszik, a Százak Tanácsa tagjainak erkölcsi erejével jelezni kívánja a politika XXI. századi irányítóinak, hogy félretéve a Székelyföld települési rendszerének átszervezésére, a népességi arányok megváltoztatására irányuló „minden kicsinyes ügyeskedést”, ezen a történelmileg, erkölcsileg egyedül helyes úton szabad haladnia.

A Százak Tanácsa 1997-ben alakult a Magyarok Világszövetsége nemzeti együttműködési bizottságának ajánlására. A szervezet 2011. évi soros elnökei: Albert Gábor író, szerkesztő, Csoóri Sándor író, a magyarok világtalálkozóinak örökös elnöke, Duray Miklós politikus, képviselő, Pozsgay Imre politológus, volt államminiszter és Szijártó István irodalomtörténész, ügyvivő elnök.