Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A venezuelai Nemzeti Gárdának eddig nem sikerült levernie a három hete tartó börtönlázadást, ami során eddig már legkevesebb hat rab és a biztonsági erők három tagja veszítette életét.
Miközben a világ Chavez elnök egészségi állapotára figyel, a venezuelai Rodeo börtönkomplexumban tovább folytatódik a három hete tartó lázadás. Pénteken a felkelést irányító felfegyverzett rabok elengedték 148 beteg, illete legyengült állapotú rabtársukat, akiket állítólag túszként tartották fogva az ostromlott intézményben. A lázadók a hatóságok szerint körülbelül ötvenen lehetnek, és a most szabadon engedetteken kívül még 869 rabtársukat terrorizálják a Caracas melletti büntetés-végrehajtási intézményben – számolt be a legfrissebb fejleményekről a BBC.
A venezuelai állami hírügynökség, az AVN értesülései szerint a rabok elengedésére azután került sor, hogy a fogvatartottak hozzátartozói tárgyalásokat folytattak a börtön irányítását magukhoz ragadó rabokkal. A hozzátartozók, akik közül sokan a helyszínen táboroznak, és már több alkalommal szintén összecsaptak a biztonsági erőkkel, azt állítják, a bent lévők elsősorban a hatóságok eljárása ellen tiltakoznak.
Az ominózus akcióra azután került sor, hogy a Rodeo komplexum egyes részlegében 22 rab esett áldozatául egy, a rivális bandák közötti összecsapásnak. Az ezután bevonuló közel 3500 nemzeti gárdistának végül nem sikerült visszaszerezni a börtön feletti irányítást, miután a kettes részlegből tüzet nyitottak rájuk.
Az áldozatok száma pontosan nem ismert, a helyi média legalább nyolc halálos áldozatról beszél. Hivatalos forrás szerint az ostrom során egy, azóta pedig a benti bandaháborúk következtében további öt fogvatartott veszítette életét. Ezzel szemben a rabok eddig a biztonsági erők három tagját gyilkolták már meg a lázadás kezdete óta.
A venezuelai börtönökben dúló állapotokkal kapcsolatban nemrég a katolikus egyház is aggodalmának adott hangot, a kormány pedig megközelítőleg 100 millió dollárt különített el a büntetés-végrehajtás jövőbeni reformjára.
Scheinring Endre
