Folytatódik a szír vezetés kétarcú politikája

Továbbra is zajlanak az immár több, mint három hónapja tartó tüntetések és zavargások Szíriában. Az események hosszú évtizedek óta a legkomolyabb kihívást jelentik az országot irányító Baath Párt és Bashar al-Asszad elnök számára, ennek megfelelően a válaszlépések is rendkívül kemények. A legtöbb jelentés szerint már 10 ezer felett van azok száma, akik elmenekültek Szíriából, elsősorban Törökországba, miközben a hét elején váratlan ellenzéki egyeztetésre került sor a fővárosban.

Valódi engedmény vagy csupán taktika?

A hétfői napon a damaszkuszi Szemirámisz Hotelben megrendezett ellenzéki találkozón 150 olyan neves − például Anwar al-Bunni, Michel Kilo vagy Lu’ay Husszein – vagy kevésbé ismert ellenzéki személyiség vett részt, akik egy része korábban több évet töltött börtönben tiltott politikai tevékenység miatt. A találkozóra a főbb ellenzéki csoport előzetes egyeztetését, valamint a kormány azon ígéretét követően került sor, miszerint nem gördítenek semmilyen akadályt az összejövetel elé. Az esemény szervezője – Lu’ay Husszein – szerint összejövetelük fő célja, hogy „véget vessen a tüntetések utóbbi időben tapasztalható brutális és véres elnyomásának illetve, hogy tanácsokkal szolgáljon a demokráciába vezető békés átmenet véghezviteléhez”. A megbeszélésen megegyeztek továbbá, hogy a kormánnyal együttműködve megpróbálják kialakítani egy majdani átfogó nemzeti párbeszéd előzetes keretrendszerét. E párbeszéd érintené többek között a választásokra, a politikai pártokra, a helyi közigazgatásra és a sajtóra vonatkozó rendelkezéseket is, tehát egy meglehetősen átfogó reform képét vetítik előre.

A Baath Párt-i vezetés találkozóhoz való hozzáállása meglehetősen meglepő, különösen az utóbbi néhány hónap eseményeinek tükrében. Az állami Sana hírügynökség nem pusztán beszámolt az eseményről – ellentétben számos jelentős és sok halálos áldozattal járó tüntetéssel az utóbbi hetekben – hanem még egy hivatalos állami közleményt is közölt, melyben szintén említést tettek egy közeljövőbeli párbeszédről. „A július 10-én megrendezendő konferencia napirendjén fognak szerepelni azon javaslatok is, amelyek az Alkotmány módosítására irányulnak, mint például az Alkotmány 8. cikkét módosító javaslatok…a jelenlegi politikai helyzetben nincs más választás, mint szélesre nyitni az ajtót valamennyi szír állampolgár előtt és egy olyan demokratikus és pluralisztikus társadalmat felépíteni, amely megfelel az emberek elvárásainak.” Utóbbi közlemény azért különösen érdekes, mert a nevezett 8. cikk éppen a Baath Párt, mint „az állam és a társadalom vezetőjének” státuszát rögzíti, a közleményben szereplő kijelentések pedig váratlan engedékenységről tesznek tanúbizonyságot az eddig meglehetősen merevnek mutatkozó politikai vezetés részéről.

Al-Asszad elnök legújabb lépései ellentétes reakciókat váltanak ki a helyi és a nemzetközi sajtóban egyaránt. Számos – a legutóbbi tüntetésektől távol maradó – ellenzéki csoport üdvözölte a lépést és reményét fejezte ki a véres összecsapások befejezését illetően, ugyanakkor a nemzetközi sajtó egy jelentős része nem tartja valódi és őszinte közeledésnek az eseményeket. A BBC helyszíni tudósítói, valamint nemzetközi emberjogi szervezetek is szkeptikusan fogadták a majdani „nemzeti párbeszédre” vonatkozó állami kijelentéseket, mondván Al-Asszad elnök 2000-ben történt hatalomra kerülése óta számos alkalommal tett már olyan gesztusokat, amelyeket aztán nagy várakozás követett, mint a demokráciába történő átmenet kezdeti lépéseit, de végül semmi érdemi változás nem történt. Sokak szerint ezúttal is csupán időhúzásról van szó. „Ez nyilvánvalóan nem egy ellenzéki konferencia volt. Ez csupán egy értelmiségiek által kezdeményezett találkozó, amelyen Szíria esetleges jövőjéről volt szó, és amelyet a szír belbiztonsági szervek szoros figyelme és ellenőrzése kísért. Az igazán jelentős és valódi ellenzéki szervezetek távol maradtak ettől az eseménytől, a rezsimnek pedig nyilvánvalóan jól jött ez a találkozó, nemzetközi megítélése szempontjából…attól a néhány személytől eltekintve, akik valóban éveket töltöttek börtönben ellenzéki tevékenységük miatt, nem láttam más ismert ellenzéki szereplőt vagy személyiséget a találkozón.” – fejezte ki fenntartásait az ellenzéki Barada Tv szerkesztője, Malik al-Abdeh. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma ezzel egyidőben közleményben méltatta a hétfői ellenzéki találkozót, mint „jelentős eseményt” a helyzet békés rendezése szempontjából.

Újabb áldozatok

Mindeközben a török-szír és a szír-libanoni határon kialakult helyzet tovább súlyosbodott az  elmúlt hétvégén, hiszen a szír hadsereg páncélozott alakulatai újabb határmenti településekre – legutóbb Nadzsia faluba – hatoltak be a tüntetések megfékezésére. Különböző sajtójelentések és emberi jogi csoportok szerint ezeknek az akcióknak is legalább négy újabb halálos áldozata volt, így összességében már 1300 fölé emelkedett a zavargások kezdete óta, közvetlenül a tüntetések következtében elhunytak száma. Ismételten napvilágot láttak olyan jelentések, amelyek szerint a korábbi tüntetések halálos áldozatainak temetésein is folytatják tevékenységüket a különféle biztonsági alakulatok és Baath Párt-i félkatonai szervezetek fegyveresei, így tovább nő a halálos áldozatok száma. Az állami hírügynökségek minden ilyen jellegű értesülést tagadnak, szerintük az elmúlt időszak járőrtevékenysége, amelyet a határok mentén folytatott a hadsereg, éppen a helyi lakosság biztonságának garantálását célozta és mostanra ennek köszönhetően jelentősen javult a biztonsági helyzet, így hazatérhetnek a külföldre – elsősorban Libanonba és Törökországba – menekült lakosok. Az ilyen jellegű hírek valóságtartalmát sajnos szinte lehetetlen ellenőrizni, ugyanis ezekre a területekre nem vagy csak nagyon nehezen jutnak be a nemzetközi hírügynökségek tudósítói, így csupán a két szemben álló fél nyilatkozataira lehet hagyatkozni.

Az mindenestre megállapítható, hogy Al-Asszad elnök az utóbbi hetek szokatlanul kemény és rugalmatlan hozzáállása után visszatérni látszik a korábbi években már alkalmazott „kétarcú” politikájához, amellyel több diplomáciai sikert is elkönyvelhetett, igaz akkor még nyoma sem volt a jelenlegi mértékű és kiterjedésű elégedetlenségnek az országban. A mostani ellentmondásos lépések egyik magyarázata az lehet, hogy az elnök és a politikai vezetés érzékelte, hogy a teljes elutasítással és fegyveres válasszal csak tovább szítják az ellenállást és siettetik a fennálló politikai rendszer teljes bukását – egy Líbiához vagy Jemenhez hasonló polgárháborús helyzet kikényszerítésével – , így különböző engedmények megadásával próbálják maguk mellé állítani a mérsékeltebb ellenzéki erőket és valamiféle békés átmenetet kialakítani. Erre a békülékenyebb hozzáállásra volt már példa a jelenlegi elnök hatalomra kerülésekor az ezredfordulón, amikor nagyon sokan azt várták tőle, hogy egy, a térségben mintaértékű demokratikus átalakítást hajt végre. A másik, pesszimistább forgatókönyv szerint viszont a Baath Párt csupán időt kíván nyerni és erőt gyűjteni ahhoz, hogy végül koncentráltan és véglegesen le tudjon számolni a legkomolyabb ellenzéki erőkkel. Sajnos ez utóbbi megoldásra is akad példa Szíria közelmúltbeli történelmében, elég csak az elnök édesapja – Hafez al-Asszad – által 1982-ben elrendelt „Háma-i mészárlásra” gondolni. Hogy végül milyen irányt vesz Szíria és az országot vezető Baath Párt, azt a következő hetek eseményei fogják meghatározni.