Minimálisan emelkedhet csak a költségvetés

A becsült inflációval növekedne csak 2013-hoz képest az Európai Unió költségvetése a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat értelmébe, amit szerdán fogadott el az Európai Bizottság. A felzárkóztatásra és a közös agrárpolitikára fordítandó kiadások reálértékben valamelyest csökkennének, hogy több pénz legyen kutatásra, oktatásra, infrastruktúra-fejlesztésre és a külkapcsolatokra.

„Hogyan építsünk több Európát nagyjából-egészében ugyanannyi pénzből?” – az EU költségvetési biztosa így summázta azt a javaslatot, amit szerdán fogadott el az Európai Bizottság a 2014 és 2020 közötti keretköltségvetésről, más néven többéves pénzügyi tervről. Janusz Lewandowski szavaiból kiderült, hogy a Bizottság a következő hétéves periódusban 2013-hoz képest 2011-es árakon számolva csak a becsült inflációval növelné az uniós kiadásokat, amit akár reálértéken történő befagyasztásnak is tekinteni lehet. A tervet bemutató költségvetési biztos és José Manuel Barroso bizottsági elnök ugyanakkor kerülte ezt a kifejezést, Lewandowski ehelyett „reálértéken stabil” büdzséről beszélt.

Brüsszel pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén a 2014 és 2020 közötti időszak átlagában a 27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,05 százalékát javasolja, ami összegszerűen a hét évre 1 billió 25 milliárd eurót jelent. A tényleges kifizetések a GNI 1 százalékát érnék el a hét év átlagában, vagyis 972,2 milliárd eurót. Ha ehhez hozzávesszük a költségvetésen kívüli keretet (rugalmassági eszköz, európai globalizációs alap, mezőgazdasági válságalap, de például az ITER-projekt is), akkor a teljes keret a GNI 1,11 százalékára rúg, jóllehet miként arra a költségvetési biztos rámutatott, utóbbi esetében csak potenciális kiadásról beszélhetünk.

Barroso a pavlovi reflexektől óv

Az Európai Bizottság elnöke emlékeztetett rá, hogy a tényleges kifizetés a GNI 1 százaléka lenne, ami „nagyon közel áll a nettó befizető országok pozíciójához”. „Ez egy hihetetlenül realista költségvetés” – ment elébe a várható kritikáknak José Manuel Barroso, aki jelezte, hogy nagyon meglepné, ha a minimalista megközelítést szorgalmazó országok üdvözölnék és támogatnák az általa javasolt büdzsét. Barroso ugyan név szerint senkit sem említett, ám egyértelműen az uniós kiadások növekedését mindenki közül a legjobban ellenző David Cameron brit miniszterelnökre gondolt, amikor hangsúlyozta, hogy nem elég a bővítést támogatni és közben elfeledkezni ennek anyagi vonzatairól. „Nincs unió szolidaritás nélkül. Ez egy nagyon jó javaslat” – közölte a Bizottság feje, aki óva intett a „pavlovi reflexektől”, a bizottsági javaslat elhamarkodott bírálatától.

A Bizottság, akárcsak az Európai Parlament és a tagállamok túlnyomó többsége továbbra is hétéves költségvetési ciklust támogat, öt év után költségvetési felülvizsgálattal. Barroso a BruxInfo kérdésére válaszolva leszögezte, hogy azt szeretné, ha a tagállamok 2012 első félévében, a dán elnökség idején megállapodnának a következő keretköltségvetésről, a 2012 második felében esedékes ciprusi elnökség idején pedig végleg lezárnák a dossziét. Megfigyelők szerint a megállapodásnak a dán elnökség idején a 2012 késő tavaszi francia elnökválasztás miatt aligha van realitása.

Az EU leendő soros elnöksége közleményben jelezte, hogy a második félévben a költségvetési javaslat kielemzésére kíván összpontosítani és késő ősszel egy külön konferenciát fog összehívni a Tanács, az Európai Bizottság, az EP és a nemzeti parlamentek részvételével.

Lewandowski közölte, hogy a két legnagyobb különálló költségvetési tétel, a kohéziós politika és a közös agrárpolitika „nominálértékben stabil” lesz, hogy az így nyert megtakarításból nagyságrendekkel több pénz legyen más politikákra, így a határokon átnyúló infrastruktúra-fejlesztésekre, kutatásra vagy oktatásra. Hozzátette, hogy ha a részben szintén a felzárkóztatási forrásokból finanszírozott infrastruktúra alapot figyelembe veszik, akkor nem lehet a kohéziós politikai kiadások nominálértékben történő befagyasztásáról beszélni. A gazdasági, szociális és területi kohézióra a hét év alatt 376 milliárd eurót fordítana az Európai Bizottság, míg a közös agrárpolitika büdzséje 371,72 milliárd euró lenne. Az oktatásra és a képzésre ugyanakkor 68 százalékkal, a kutatásra és fejlesztésre pedig 46 százalékkal költene többet az EU a jelenlegi időszakhoz képest.

A kohéziós „tortából” valamennyivel nagyobb rész jutna az új tagállamoknak. Eddig a források 51 százalékát kapták, a régiek meg 49 százalékot. Ez az arány most 55-45 százalékra módosulna. „Eltolódás lesz a szegényebb országok felé, de figyelembe vesszük a nettó befizetők nettó pozícióját is” – hangsúlyozta a biztos. Ennek jegyében a kohéziós politikában létrehoznak egy új „célcsoport kategóriát”, az úgynevezett átmeneti régiókat, amelyek fejlettsége az uniós átlag 75 és 90 százaléka között van. Az uniós társfinanszírozási rátát 5-10 százalékkal is megemelhetik majd azon országok esetében, amelyek a költségvetési konszolidáció miatt egyébként nem lennének képesek lehívni a pénzeket, ahogy ebben az időszakban Görögország.

A KAP-nál a közvetlen jövedelemtámogatások mértékében csökkenni fognak a jelenlegi nagy különbségek. A részleges felzárkózás következtében a hektáronként jelenleg legalacsonyabb támogatásban részesülő balti termelők kifizetései több mint 50 százalékkal nőnek, miközben Lewandowski szerint a legnagyobb csökkenést elszenvedő országoknál sem haladja meg a vágás a 7 százalékot.

A költségvetési biztos elmondta, hogy a GNI arányában a három balti állam és Bulgária lesz a következő keretköltségvetés fő kedvezményezettje.

Mint arra Barroso és biztosa is rámutatott, a következő pénzügyi keret olyan politikák és projektek finanszírozására fókuszál majd, amelyek európai hozzáadott értékkel rendelkeznek. Minden kiadást a közösen meghatározott célokhoz kötnek majd, például az EU2020-as stratégiához. Ezt nevezte a Bizottság elnöke „pozitív feltételességnek”.

A kohéziós politikát és a növekedésorientált politikákat lefedő első költségvetési fejezeten belül 40+10 milliárd eurós büdzsével (a 10 milliárd a kohéziós alapból jön) Connecting Europe Facility néven egy olyan alapot hoznak létre, amiből páneurópai energia, közlekedési és információs technológiai infrastruktúra-projekteket finanszíroznak majd. Az alapot olyan innovatív finanszírozási eszközök egészítenék ki, mint az EU-projektkötvények.

Pénzügyi tranzakciós adó és európai áfa

Jelentős változtatásokat javasol a Bizottság a költségvetési bevételi oldalán. A pénzügyi tranzakciók megadóztatásából származó bevételekből és egy új, uniós áfa-ból álló saját forrás rendszert hoznának létre, ami nem csak átláthatóbb és közérthetőbb lenne, de csökkentené a tagállami GNI-alapú befizetéseket is. Lewandowski elmondta, hogy feltételezésük szerint a saját források bevételi oldalon belüli aránya 2020-ig optimális esetben elérné a 40 százalékot, erre a szisztémára egyébként legkésőbb 2018-ban állnának át. Jelenleg 76 és 80 százalék között van a tagállami befizetések aránya a bevételi oldalon.

A biztos úgy becsüli, hogy a pénzügyi tranzakciós adóból 2020-ra több mint 30 milliárd euró, a maximum 2 százalékos európai áfa-ból pedig további 30 milliárd euró. Barroso hangsúlyozta, hogy a tranzakciós adó bevezetését minden tagállam támogatja, igaz többen közülük feltételként szabnák, hogy azt globális szinten vezessék be, és ne csak az EU-ban.

Brüsszel a tagállami költségvetési visszatérések jelenlegi, áttekinthetetlen és követhetetlen rendszerét is eltörölné, illetve egy új szisztémával váltaná fel, amelynek keretében évente egyszer átalány kifizetést kapnának azok az országok, amelyek aránytalanul nagy mértékben járulnak hozzá a büdzséhez és nettó pozíciójuk torzul. Ez tehát az 1984-ben Fontainebleau-ban rögzített elv szerint történne. A brit rebate ugyanakkor eddigi formájában megszűnne, akárcsak a német, a holland és a svéd visszatérítés.

Barroso egy kérdésre válaszolva rámutatott, hogy minden tévhittel ellentétben az uniós büdzsé az elmúlt 20 év átlagában kisebb mértékben nőtt, mint a nemzeti költségvetések. Lewandowski emlékeztetett rá, hogy a 27 uniós tagállam közül 23-ban nagyobb az idei büdzsé, mint előző évben volt. A kivételek Írország, Spanyolország, Portugália és Görögország. Azt is kiemelte, hogy 2000 és 2010 között az EU-büdzsé 37 százalékkal nőtt, miközben a nemzeti költségvetések átlagban 62 százalékkal, tehát jóval nagyobb mértékben.

Andor László, foglalkoztatási, szociális ügyekért és befogadásért felelős biztos a BruxInfónak nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy az elmúlt két hétéves ciklusban folyamatosan csökkent az Európai Szociális Alap aránya a kohéziós politikán belül. Ez most megfordult, “érezhető emelkedés” (legalább 7 és fél százalékos, 84 milliárd eurós büdzsé a hét év alatt) következett be az Európai Szociális Alap esetében, ami szerinte azért szükséges, mert enélkül nem lehetett volna teljesíteni az EU2020 stratégia céljait. Újdonság emellett, hogy a régióknak meg kell majd határozniuk, hogy mennyi EU-forrásra van szükségük, a Bizottság pedig ezen túl meg fogja szabni, hogy mire kell ezeket a pénzeket felhasználniuk.

Arra a kérdésre, hogy a kohéziós politika vagy a KAP a pénzügyi javaslat vesztese, Andor a következőképpen fogalmazott: „Áldozatokról nem beszélnék, mindkét terület forrásai csökkennek valamelyest, így kellett helyet biztosítani az új politikáknak. Nem kellett megcsonkítani egyik politikát sem, csak minimálisan csökkenteni. A költségvetési csökkentést viszont ellentételezi, hogy ezeken a területeken sok a “minőségi újítás”.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

Célegyenesben a veszteséges Air India privatizációja

Az indiai kormányzat még a koronavírus-járvány előtt jelentette be, hogy teljes egészében megválna az Air India légitársaságtól, amely már a vírusválság előtt is jelentős adósságot halmozott fel. Korábban a tulajdonrész felének értékesítésével próbálkoztak, de akkor nem akadt egyetlen ajánlattevő sem.

Read More »