Az Európai Tanács a horvát európai uniós csatlakozási tárgyalások június végi lezárására szólította fel a tagállamokat. Az uniós állam- és kormányfők pénteken lefektették, hogy a horvát csatlakozási szerződést még idén alá kell írni. Az Európai Bizottság reményei szerint Horvátország 2013. július elsején válhat az EU 28. tagjává.
Az európai uniós tagországok állam- és kormányfői megállapodtak a horvát csatlakozási tárgyalások lezárásáról. Az Európai Bizottság javaslata és a tagállamok pozitív döntése után az Európai Tanács felkérte a Tanácsot, hogy hozzon meg minden szükséges döntést ahhoz, hogy a még nyitva lévő négy tárgyalási fejezetet június 30-ig le lehessen zárni.
A tagországi vezetők csúcstalálkozója után kiadott záróközleményben az állam- és kormányfők arra is felkérik az EU intézményeit, hogy még ebben az évben tegyék lehetővé a horvát EU-csatlakozási szerződés aláírását is. Az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozó után elmondta, a csütörtöki és pénteki találkozó mérföldkő a nyugat-balkáni bővítés tekintetében. Herman Van Rompuy úgy fogalmazott, „később majd úgy fogunk emlékezni az Európai Tanács mai ülésére, mint arra a találkozóra, amely kikövezte Horvátországnak az EU-ba vezető utat”.
Az állam- és kormányfői találkozó után az EU vezetői Brüsszelbe várták Jadranka Kosor horvát kormányfőt. A Tanács épületében tartott közös sajtótájékoztatón Herman Van Rompuy hivatalosan is bejelentette: Horvátország lesz az Európai Unió 28. tagja. A csatlakozás dátumáról egyelőre nincs döntés, ezért az Európai Tanács elnöke erről nem is beszélt. Ennek kapcsán viszont José Manuel Barroso már keddi sajtótájékoztatóján előrevetítette, pénteken pedig ünnepélyesebb hangulatban megismételte: elképzelései szerint Horvátország 2013. július elsejétől csatlakozhat az EU-hoz. A bizottsági ajánlás legalábbis ezt a dátumot tartalmazza, a tagországok viszont ezt még elodázhatják. Egyelőre kérdés, hogy meg fogják-e tenni.
A 35 tárgyalási fejezetből már csak négy dosszié van nyitva, jóllehet a BruxInfo úgy tudja, ezek közül a versenypolitikai dosszié lezárásáról már megszületett munkacsoporti szinten a technikai megállapodás. A még nyitott költségvetési dossziéban a Zágrábnak járó uniós forrásokról kell egyetértésre jutniuk a tagországoknak, a korábban leginkább vitatott igazságügyi fejezetben pedig az igazságügyi reformokkal, a háborús bűnösök felkutatásával és a korrupcióellenes harccal kapcsolatos előírásoknak kell megfelelnie Horvátországnak.
A 35-ös „egyéb ügyek” fejezetben tett javaslatot az Európai Bizottság arra az ellenőrzési mechanizmusra, amelynek segítségével a testület és a tagállamok monitorozni fogják Horvátország teljesítményét a csatlakozásig. Itt fogalmazták meg a bővítést hagyományosan ellenző tagállamok az aggályaikat, és információink szerint egyelőre vita van az ellenőrző rendszer részleteiről, a tagországi vezetők viszont minden véleménykülönbség ellenére úgy látják, a magyar elnökség jövő csütörtöki lezárásáig minden tárgyalási dossziét le lehet zárni.
Az Európai Tanács szerint Horvátországnak folytatnia kell a reformokat, főként az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok területén, hogy a csatlakozást követően teljes mértékben eleget tudjon tenni a tagsági kötelezettségeknek. Herman Van Rompuy ettől függetlenül nagyra értékelte Horvátország elmúlt hónapos teljesítményét. Jadranka Kosorhoz fordulva elismerően azt mondta, „Ön az elmúlt hónapokban teljesen felforgatta a horvát államiság alapjait, hogy azok megfeleljenek az európai értékeknek”.
Ugyanígy nyilatkozott az Európai Bizottság elnöke is, aki történelmi jelentőségűnek nevezte a pénteki állam- és kormányfői csúcsot. José Manuel Barroso hangsúlyozta, hogy az Európai Unió tagja csak a feltételek 100 százalékos teljesítése után lehet valamely ország, Horvátország pedig szerinte bizonyított. Barroso és Herman Van Rompuy is méltatta Magyarország erőfeszítéseit, amelyeket az Európai Unió Tanácsának élén tett Budapest az elmúlt félévben.
Orbán Viktor miniszterelnök gratulált a horvát állampolgároknak, a horvát kormánynak, és személyesen kormányfő kollégájának is. Örömét fejezte ki amiatt, hogy Horvátország hamarosan csatlakozhat az Európai Unióhoz. A sajtótájékoztatón Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország az elnökségi ciklus lejárta után is igyekszik fenntartani a nyugat-balkáni bővítés lendületét, amit „hosszú, hezitálásnak látszó időszak után hoztunk mozgásba” – mondta a kormányfő. A miniszterelnök szerint Magyarországnak földrajzi szempontból is természetes módon küldetése az, hogy elősegítse a Nyugat-Balkán EU-közeledését, „ennek a missziónak pedig egy részét ma teljesítettük is.”
A horvát kormányfő a beszédében köszönetet mondott az Európai Unió intézményeinek és Orbán Viktor miniszterelnöknek a csatlakozás előmozdításában nyújtott erőfeszítésekért. Jadranka Kosor szerint ez a legnagyobb ajándék Horvátországnak a közelgő 20 éves függetlensége alkalmából. A politikus igyekezett megnyugtatni a Horvátország alkalmasságában kétkedőket, hogy az országban elindult reformok visszafordíthatatlanok, és számos garancia biztosítja megvalósulásokat. A további horvát teljesítmény ellenőrzését célzó monitoring mechanizmussal kapcsolatban Jadranka Kosor az ezekkel kapcsolatos aggodalmakat, és az elvárásokat kihívásnak tekinti, amitől nem szabad félni. Szerinte teljesen természetes, hogy az EU meg akar bizonyosodni a reformok minőségéről.
Az Európai Tanács elnöke mindehhez hozzátette, az állam- és kormányfők csúcs utáni zárközleményében olvasható cikk a monitoringról nem tartalmaz semmilyen új elemet ahhoz képest, amit az Európai Bizottság is javasol.
Kitekintő / Bruxinfo.eu