Átalakulhat az egyetemek rangsora

Az Európai Bizottság még idén közzéteszi az összes európai egyetem rangsorolására szolgáló új rendszert, amelyet a meglévő globális rangsorok hiányosságai miatt hívtak életre. A U-Multirank a felsőoktatás területét felhasználó barát módon, több dimenzió és szint mentén rangsorolja.

Az Európai Egyetemi Szövetség (European University Association, EUA) által a múlt héten közzétett Globális egyetemi rangsorok és hatásuk című tanulmányban 13 globális értékelő rendszert vizsgáltak meg tüzetesen, beleértve a shanghai egyetemi listát és a Times felsőoktatási rangsorát is. A jelentés szerint bár a világon összesen körülbelül 17 ezer egyetem van a rangsorok általában ezek 1-3 százalékát (200-500 egyetemet) tartalmazzák teljesen figyelmen kívül hagyva a többit. Sőt mi több, a rangsorok sokkal inkább az egyetemek kutatási teljesítményét és nem a tanítás színvonalát értékelik, mivel a tanítást rangsoroló indikátorok mind közvetettek, és legföljebb indirekt kapcsolatban állnak a tanítás minőségével. A jelentés arra is rámutat, hogy a globális rangsorok túlértékelik az angol nyelvű nemzetek egyetemeit, mivel a nem angol nyelvű tudományos munkákat kevésbé publikálják és idézik, ezáltal a nem angol nyelvű egyetemek alacsonyabb pontszámot kapnak.

Jan Truszcyński, a Bizottság Oktatási főigazgatóságának vezetője a jelentés bemutatása kapcsán elmondta, hogy az unió új U-Multirank elnevezésű többdimenziós globális rangsorolási rendszerét még az idén belefoglalják majd a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelvbe, hogy hivatalosan is hatályba léphessen. A Bizottság támogatásával dolgozta ki akadémikusok konzorciuma az elmúlt két évben a U-Multirank rendszert, amelyet „a felső oktatás és kutatás területét új, felhasználó-barát, többdimenziós és többszintű rangsorolási módként írnak le”.

Múlt hónapban a végső megvalósíthatósági tanulmány alkalmazásra késznek ítélte a rendszert, így a kivitelezés már csak a jövőbeli finanszírozás és kereskedelmi támogatás függvénye. Truszcyński tájékoztatása szerint a Bizottság az első évben vállalja a teljes U-Multirank rendszer elkészítését, amint az elkészül, de a továbbiakban más forrásokból kell finanszírozni, minden bizonnyal európai oktatási alapok és a nemzeti kormányok bevonásával.

A U-Multiranknak nem célja egy egységes „bajnoki liga” összeállítása, sokkal inkább, hogy a felhasználók megadott intézményeket, megadott szempontok alapján képesek legyenek összehasonlítani. Az alapötlet szerint a rendszer a hasonlót a hasonlóval veti össze, és az egyetemi feladatok széles skáláját veszi figyelembe, hogy elkerülje a jelenlegi rangsorok által létrehozott kutatáson alapuló „reputációs versenyt”. De ez nem zárja ki, hogy a sajtó, vagy maguk az egyetemek saját rangsorokat állítsanak fel. Az új rendszert eleve azzal a szándékkal fejlesztették ki, hogy alternatívaként szolgáljon a híres shanghai világranglistával, amiről azt mondják, hogy előnyben részesíti az angol nyelvű intézményeket.

Álláspontok

Allan P?ll, az Európai Hallgatói Önkormányzatok Szövetségének (ESU) alelnöke úgy nyilatkozott, hogy „mi kitűnőnek találjuk ezt a jelentést. A meglévő rangsorolási rendszerek nem átláthatóak, és az átlagos felhasználó nem érti, hogy mi van a számok mögött. A tanulók a globális rangsorok által kínált információnál több dologra kíváncsiak, például az élet minőségével, a megélhetési költségekkel és más olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyek közvetlenül befolyásolják a hallgatók életét.”

Jan Truszcyński, az Európai Bizottság oktatási főigazgatója szerint „ragaszkodnunk kellene az nagyobb átláthatósághoz és ha bármilyen nehezen érthető módszer van a rangsorolás mögött, akkor azt pontosítani kellene.” A U-Multirank rendszer finanszírozásáról Truszcyński ezt mondta: „több forrásból kell biztosítanunk a Multirank finanszírozását, különösen a mostani pénzügyi megszorítások tükrében. Szeptember végére előállunk egy szakmai javaslattal. A szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv egyik eszköze lesz. A globális rangsorok a világ 16 ezer egyetemének mindössze 500 tagját tartalmazzák, ez igen alacsony százalék. Szeretnénk, ha azoknak az intézményeknek, amelyek nem kerülnek fel, is lehetősége lenne a fejlődésre. Azt is szeretnénk, ha minden tudományág megfelelő súllyal szerepelne, vagy például egy egyetem talán kevés kutatást végez, de kitűnő a tanítás színvonala.”